15 évesen semmi (tényleg semmi) mellem nincs, a 65AA-s melltartót probáltam de nagy volt, lógott rajtam. Nem szőrösödöm, még nem jött meg:/ nagyon cikinek érzem magam, a fiuk rám se néznek, mit tegyek?

A testsúly befolyásolja, valamint az életmód, meg persze genetika. Anyukádnak voltak ilyen problémai?

Menj el nőgyógyászhoz, sokkal jobban ért hozzá mint itt szerintem az emberek.

Szerintem is kicsi hiznod kene, valoszinuleg ez lehet a problema hattere😊 szval szerintem nincs nagy bajod.

Am en hasonlo vok, 13/l, nekem sincs semmi mellem, top se kene, a tobbieknek meg mar mind B-s meret korul van😢

Uti vok:

Es en is irto vekony vok 163 cm es 40 kg.

Már nem azért, de akinek tényleg ennyire nincs melle, az minek vesz fel melltartót? :D

Hát nincs is mit tartani! :P

Kérdező, ne vedd magadra, de már magát a melltartó kifejezést is értelmetlennek tartom egy bizonyos méret alatt.

Ha rajtam múlna, biztos nem engedném, hogy melltartónak nevezzék, max bimbótakarónak. -.-

Sértő vagy sem, - bár nem az volt vele a célom, - de én így gondolom.

32/F

Szerintem fogadd el magad, tökéletes vagy így. Próbálj gyerekmelltartót esetleg, ami tényleg arra jó, hogy eltakarja a bimbód, ha átlátszik, nincs benne merevítő, szivacs is alig. Nyilvánvalóan törékeny alkat vagy, ez ezzel jár. Viszont ami természetes, az sosem ciki, hanem úgy van rendjén. Az, hogy valakinek 80 B-s melle van, téged pedig nem szorít a 65-ös, az azt is jelenti, hogy elvileg a másik 15 centivel szélesebb körbe a mellkasán, azaz nagyobb, vaskosabb is, mint te. Biztosan nőni fog még a melled, lehet nem lesz nagy, de az pedig senkit sem fog zavarni. Az, hogy az osztálytársaid mekkora melltartót hordanak, vagy hogy néznek ki ruhában, az egy dolog, de ha felpróbálsz egy ilyen kis gyerekmelltartót, észre fogod venni, hogy magadra sem ismersz, olyan nagynak tűnik majd a melled. Nem kell híznod, nem kell fogynod, nem kell semmi sem, próbáld meg azt tudatosítani magadban, hogy te ilyen vagy, és így vagy értékes.

Én ugyanebben a cipőben jártam öt évvel ezelőtt, amikor annyi idős voltam, mint te. 9-ben, félévkor kezdtem el ilyen gyerekmelltartókat hordani, rendeset talán tizedikben valamikor. Most, 20 évesen a 70-75A-s kosár a méretem (általában az előbbi szorít, az utóbbinak eláll a kosara), ami ugyebár szintén nem nagy. Viszont most már nem érdekel, azt látom, hogy kecses vagyok így, és kifejezetten kényelmes az életem. (Leszámítva azt az apróságot, hogy most legutóbb is másodjára nekifutva tudtam csak melltartót venni, mert néhány boltnak az a fixa-ideálja, hogy ha kicsi a mellem, mindenképpen fel akarom tolni push-uppal.)

És tudom, hogy ezt nem szeretnéd olvasni, de nekem például 16 évesen barátom lett, akivel még mindig együtt vagyok. És bár előttem egy C kosaras barátnője volt, és az nagyon "menő" volt (igen, olyen borzasztó érettek voltunk, hogy nem csak így volt, de én még tudom is ezt az infót), aztán egyáltalán nem ez számított. Nem csak abban az értelemben nem, hogy a belső számít, hanem én úgy tetszettem meg neki, ahogy voltam, még azelőtt, hogy egyáltalán beszélgettünk volna.

És persze nem törvényszerű a másik oldal sem, de azért elmondok egy másik példát, miszerint az egyik osztálytársamnak pedig jól megnőtt a melle mondjuk úgy 10-es korára. A fiúknak tetszett, neki meg tetszett, hogy tetszik nekik, nem is igazán tudta kezelni. Sokszor kiélvezve, hogy van dekoltázsa olyan pólót is vett fel, amiben látszik, stb. Aztán a fiúk meg jól túlzásba vitték, és a szavaik már szinte csak erről szóltak, mintha csak egy tárgyként kezelték volna, könnyen megkaphatónak tűnt. Ez már rosszul esett neki, de nem nagyon volt visszaút. Aztán az első 3-4 fiúélménye a kihasználásról szólt (hónapokig húzzák egymás agyát, csók van, de kapcsolat nincs, kapcsolat, szex van, de azért egy másik lány mégiscsak többet ér, stb.), mert belement ebbe a szerepbe, és mert nem tudta a helyén kezelni a saját nőiesedését.