Csak én kezdek el könnyezni az Akinator játék zenéjét hallgatva?

Eg-szerűen nem szomorúsagzól vagy boldogsagtól csak úgy. Amolyan erzelmek de nem tudom megfogalmazni. De csak ugy jön a könny a szememből érzelmdk nélkül. Kicsit olyan mint amikor gyerekkoromban feltem a bujócskától a "gyanú" érzése miatt kellemetlen érzés az amikor valami gyanús. Az Akinator zenéje amolyan keresgélős, sejtelmes, "olyan keresgélek az érzéseidben, gondolataidban" érzés. Affajta bizonytalansag érzes de mintha tudná és kapisgálja. Jól eltalálták a hangulatát a játek készitői. Nem erzelmektől vagy szomoruságtol sirok, csak ugy. Gombóc is van a torkomon. Csak én vagyok így? Mas jatékok zenéje valtott már ki másnál hasonlókat? Esetleg sima zenék?