Mi jellemző Ausztrália éghajlatára?

Éghajlat [szerkesztés]

Földrajzi elhelyezkedése következtében Ausztrália egyharmadára a trópusi, kétharmadára a mérsékelt óceáni éghajlat a jellemző. Az évszakok az európaihoz képest féléves eltolódásban váltják egymást: amikor nálunk tél van, ott akkor van nyár.

A partközeli területeken az óceánok, tengerek kiegyenlítő hatása mérsékli a téli és nyári, illetve a nappali és éjszakai hőmérsékleti szélsőségeket. Sydney-ben például a januári – tehát nyári – középhőmérséklet 22 °C, júliusban – tehát télen – általában 12 °C körül van. (Viszonyításul: Budapesten a téli-nyári átlagos középhőmérsékleti érték közötti különbség 23 °C körüli.)

A belső területeken azonban szélsőséges hőmérsékleti értékek is jellemzőek a kontinentális éghajlati hatás miatt. Meghatározza a hőmérséklet alakulását a tengerszint feletti magasság is. Az éghajlat további alakítói a légáramlások: a nyári passzátszelek, amelyek bőséges csapadékot (nyári monszun) hoznak a kontinens északi, északkeleti részére és a keleti partvidékre.

A téli időszakban a nyugati szélrendszer esőfelhői öntözik a déli, délkeleti partokat és Délnyugat-Ausztráliát. A kontinens belsejében és északon – a délkeleti passzátszelek miatt – azonban a tél száraz. Mivel magas hegyek nem szabdalják a légköri képződményeket, gyakoriak a szélsőséges időjárási jelenségek, a hatalmas szárazságok vagy a pusztító áradások. Ausztrália északi partvidékén november és március között pusztító hurrikánok söpörhetnek végig.

Élővilág, természetvédelem [szerkesztés]

Bővebben: Ausztrália növény-és állatvilága

Bársonyos aranymadár (Sericulus chrysocephalus)

Koala (Phascolarctos cinereus) egy ausztrál parkban

Ausztráliának a világon egyedülálló növény- és állatvilága van.

Esőerdők

növény: 18 000 növényfaj és 2500 évnél is idősebb fák

állat: bársonyos aranymadár

Sivatagos területek

növény: 30 fajta tövises fű, boab (baobab) fa, sündisznófű, sóbozót

állat: tüskés ördög (hangyával táplálkozik), teve

Ligeterdők

A keleti tengerparton, valamint a délkeleti és délnyugati területeken.

növény: eukaliptusz, akácia, páfrány, és próteafélék

állat: koala (eukaliptusszal táplálkozik, napi 20 órát alszik), kisemlősök, rovarok, kacagójancsi (kookaburra), bundás tojásrakó (kacsacsőrű emlős, körülbelül akkora, mint egy nyúl, tömött, sötétbarna bundája, széles farka, úszóhártyás lába a vidrára emlékeztet, nagy, lapos, csőrszerű állkapcsa a kacsára hasonlít, egyetlen hátsó testnyílása van a széklet, a vizelet és az ivartermék közös kivezetője a kloáka, lágyhéjú tojással szaporodik)

kenguru

Ausztrália címerállata, az ausztrál szavannák jellegzetes állata. Közülük a legnagyobb a vörös óriáskenguru. Feje kicsi, mellkasa szűk, mellső végtagjai rövidek. Megnyúlt, erőteljes hátsó ugrólábán sebesen ugrál, közben hosszú farkával egyensúlyoz kb. 8-10 métert is ugrik. Növényevő. Kicsinyét erszényében hordozza.

Tenger

növény: tengeri fű

állat: élénk színű halak, rákok, puhatestűek, oroszlánfóka

Nemzeti parkjai [szerkesztés]

Ausztrália egy egész kontinens, hatalmas kiterjedésű érintetlen területekkel. A szövetségi és tagállami kezelésben lévő, összesen 560 nemzeti park az ország területének 7.55%-ára terjed ki.[3]

Természeti világörökségei [szerkesztés]

Az UNESCO az alábbi területeket tekinti természeti világörökségnek:[4]

Fosszilis emlősök lelőhelye: Őslénytani szempontból a legjelentősebbek közé tartozik a világon.[5]

Fraser-sziget: A világ legnagyobb homokszigete. Trópusi esőerdő borítja.[6]

Közép-Kelet-Ausztrália esőerdő-rezervátumai - Ausztráliának a Gondwanai Esőerdői: Vulkanikus kráterekben kialakult esőerdők.[7]

Nagy-korallzátony: A Föld legnagyobb korallzátonya.[8]

Kék hegyek: Homokkő fennsíkon eukaliptusz erdő.[9]

Heard és McDonald szigetek: Érintetlen terület őshonos növény- és állatvilággal.[10]

Lord Howe-szigetcsoport: Elszigetelt óceáni terület sajátos élővilággal.[11]

Macquarie sziget: A szigeten megfigyelhető geológiai képződmények érdekesek.[12]

Purnululu Nemzeti Park: Karsztvidék.[13]

Shark Bay: Egyedülálló élővilág, nagyon ritka tengeri emlősök.[14]

Quennsland nedves trópus tája: Trópusi esőerdő.[15]

Kakadu Nemzeti Park: Mangrove-erdők.[16]

Tasmania vadonja: Jég által kialakított tájon mérsékelt égövi esőerdő.[17]

Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park: Ausztrália belső sivatagjában, különleges föltani képződmények között ősi társadalomban élnek emberek.[18]

Willandra tavak vidéke: Tavak és homok vidékén rendkívül régi emberi leletek.[19]