Mit gondolsz a főnökösködő, kényes plázacicákról?

Csakmert a mi osztályunkban is van három ilyen lány. Azt hiszik, ők az Istenek, akiknek nem lehet visszaszólni, mindig nekik van igazuk, az ő szavuk szent. Például megharagszanak, ha nem vagy képes kidobni az ő szemetüket. Ezt tapasztaltam, amikor az egyik odaszólt, hogy Hé, dobd már ezt ki, én meg megmondtam, hogy dobd ki magadnak, hát nem kis cirkuszt rendezett. Meg egyszer beakartam menni az osztályba, ő meg ki akart jönni, ott jövök, ő meg félredob, és kijön úgy, mintha ő lenne a királynő. Észre se vesz, hogy én meg a földön vagyok. Meg egyszer rádobták egymást a barátnőm táskájára, amiben joghurt volt. Az egész táska olyan lett, és még ők húzták fel az orrukat, hogy a táska tulajdonosa beszólt nekik, hogy abbahagyhatják már ezt, mivel nem az első eset. Húzzák egymást a koszos padlón, dobálják a félig megevett almát, narancsot, vagy bármit, és még ők panaszkodnak. Ti mit gondoltok ezekről? És hogy tudnánk végre véget vetni ennek a főnökösködésnek?