Felmerült valakiben, hogy miért nem énekelnek az emberek - improvizációval egybekötött, ugyanakkor ismert, jókedvet sugárzó, pozitív dalokat - nyilvános helyeken (utcán, munkahelyen, buszon stb. )?

Hogy miért nem énekelnek az emberek? Korunk betegsége. A zene régen – főként itt a paraszti kultúrára gondolok – interaktív dolog volt. Egy táncos mulatságon láttad a zenészt, kérhettél tőle olyan zenét, amilyet akartál – főleg ha honoráltad valamivel –, a tánchoz szorosan kapcsolódott az ének.

Ma a zene egy passzív valami, amit fogyasztunk. Ugyanúgy, mint a kenyeret, vagy a TV műsorokat. A zene tehát valami olyan dologgá vált, amit azok csinálnak, akik értenek hozzá, mi meg csak hallgatjuk. Az emberek így elszoktak szépen lassan attól, hogy énekeljenek. Persze vannak még kivételes események – pl. esküvő –, mikor még az éneklés természetes.

Én is láttam már embert, nem is egyet egyedül sétálni az utcán, és énekelni, dúdolni. Szerintem nem gáz, inkább olyan dolog, ami tetszik. Szerintem sokan vannak ezzel így. Jómagam akkor éneklek esetleg egyedül, ha tényleg tudom, hogy nem hall senki. Bár valahogy bennem sincs akkora vágyás, hogy énekeljek. Néha dúdolni szoktam inkább, sőt előfordult azért, hogy belefeledkezve a gondolataimba akkor is dúdolni kezdtem egy dalt, mikor más is hallhatta, mondjuk hazafelé menet. De valahogy bennem is van valamiféle olyan érzés, hogy ezt lehet, hogy valaki furának tartja, esetleg bolondnak néz.