Ha vallást alapítanál, milyen vallást alapítanál?

Nagyon jó a kérdés, a magamfajta filozofálós alkatoknak való :D

Szóval: én valami olyan "új látásmód" vagy hasonló néven hoznék létre egy ideológiai rendszert, aminek az lenne a lényege, szemben az eddigi gyakorlattal, hogy az embert felszabadítsa, hogy ne gúzsba kösse, ne azt tanítsa kisgyerekkortól, hogy alárendelt, engedelmes, szolgalelkek legyünk, akik nem gondolkodnak csak behódolnak valami (önjelölt módon) "felsőbb" dolognak és szinte bűntudatban élnek.

Nálam ismeretlen fogalom lenne az eredendő bűn, ismeretlen fogalom lenne az alárendelés, ismeretlen fogalom lenne az oktondiság (az a fajta naív "tartsd oda a másik orcádat" mentalitás).

Alapelvem lenne az "Élni és élni hagyni" valamint a "ne tégy olyat mással, amit nem viselsz te sem, illetve ne várj semmit mástól, amit te sem teszel" jelleggel.

Tehát az a fajta bármit, de tényleg bármit szabad lelkifurdalás nélkül csinálni, amivel nem ártunk, amivel nem vagyunk senki terhére. A korrektség és a tisztességes, becsületes hozzáállás fontos lenne, azt erősen sulykolnám a fejekbe (az a bizonyos "ne árts") elv alapján.

Valahogy meg kellene tanulniuk a "híveknek" már kiskorban, hogy ne ítélkezzenek, ne csúfolódjanak, ne akarjanak mindenáron egymás fölé magasodni. Természetesen nem a versenyszellemről akarnék senkit leszoktatni, de a kegyetlen cikizkedés és már-már szociopata "domináns" viselkedés tilos lenne. És nem azért, mer be kell fosni, hogy Isten megbüntet, hanem azon keresztül mutatnám meg, hogy a másik helyében ő sem venné jónéven az efféle tetteket. Mindig azon keresztül mutatnám meg mindenki tettének következményeit, hogy a saját bőrén éreztetném, hogy másokkal mit tett és így bánja meg, illetve ne tegye többé. De nem semmitmondó bűntudattal és önként vállalandó alárendelt szereppel. Én hirdetném, hogy mindenkinek egyformán joga van élni, az életminőségért tenni, küzdeni, stb, de nagyon erőteljes pszichikai nyomást tennék azokra, akik úgy kívánnak érvényesülni, hogy a másikakat gátlástalanul, akár a megtévesztés útján is átverik, becsapják, stb.

De NEM MENNÉK SZEMBE az alapvető emberi érzésekkel. Nem csinálnék tabut a szexualitásból, a házasság előtti szexből, a párkapcsolati dolgokból. Ugyanakkor megtanítanám mindenkinek, hogy az intim dolog az intim dolog. Nem tartozik másra, különösen, ha a terhére is vagy vele. Nem tennék különbséget fajok és felekezetek között, de SENKINEK nem engedném, hogy aljaskodjon. Hangsúlyt fektetnék a tanításra, nevelésre, de nem úgy, hogy szorongva, rettegve kelljen iskolába járni. Megtanítanám az embereknek, hogy figyeljenek a saját jeleikre, nem azt emelném magaslatra, hogy ki hogy tapossa el magában az érzéseket a megfelelniakarás oltárán, hanem pl a pályaválasztási korú gyerekeket hagynám minél jobban "hobbizni", hogy elérjük, hogy mindenki abban legyen nagy amit szeret és abban tevékenykedjen, amiben nagy tud lenni. Aztán fontos lenne a neveltetésnél az, hogy mindenki tanuljon meg önmagára támaszkodni, nem Istentől vagy akárhonnan várni a csodát, hanem kis kortól fogva ki kellene fejleszteni egy készséget arra a helyzetfelismerő képességre, hogy minden szituációban meglássák a lehetőségeket és motiváltan küzdjenek a rossz dolgok ellen. De ahogy írtam fennebb: SEMMI bűntudat, SEMMI predesztináció, SEMMI oktalan alárendeltség és sebezhetőség. Valamint a hatalom elfogadását is olyan helyzetbe tenném, hogy ne a kiszolgáltatottság érzése domináljon, legyen mindenki őszinte magához is és tudjon, merjen NEM-et is mondani, ha valamit akarata ellenére le akarnak nyomni a torkán. Legyen mindenki felvilágosult, hagyjuk a képmutatást, az álságos stréberkedést és tiltanám a frusztráción keresztüli manipulálásokat. Példa: (a két mondat kb uazt jelenti)

-kisfiam, ha nem tanulsz, nem viszed semmire!!!

vagy:

-kisfiam, ha tanulsz, fejlődsz, akkor sikeres leszel!

No melyik a jobb? Szerintem a pozitív megerősítés. És eköré építeném az új vallást.

Kizárólag olyat,aminek ÖSSZES tétele ésszel igazolható.Lehet persze,hogy ez nem is vallás,inkább (élet)filozófia.

Olyat ,ami ráveszi az embereket lényegük kibontakoztatására és a helyes magatartásra-és hogyan?a túlvilági jutalom-büntetés ígéretével.Az ember csak a jutalom reményében és a büntetéstől való félelmében teszi,amit kell.

Benne lenne ,benne kell lennie a más hitűekkel való békés együttélés követelményének.

Tartalmazna ez a vallás istenség(ek)et is:az istenhit sokaknak sokat jelent,nagy segítség.