Mit ért az, , ész'' szón Paul Brunton? (Bővebben lent)

Azt hiszem itt egy kis csúsztatásról van szó.

Van a logika. A logika azt a következtetési rendszert jelenti, amit a természet alapvető működéséből alakítottunk ki. A logika egy következtetési rendszer, ami megmondja, hogy ha adott eset áll fent, akkor abból mire lehet következtetni. Igen, lehet a tényeknek nem megfelelő dolgokra is használni a logika összefüggéseit. Kissé hétköznapi példát véve: ha 80 méter magas lennék, akkor nem férnék át a híd alatt. Logikus. Sőt a matematika például használja ezt. Van például indirekt bizonyítás, ami egy nem ellenőrzött állításból indul ki, és ennek ellentmondásosságával bizonyítja a kiinduló állítás helytelenségét. Pl. ha azt feltételezzük, hogy véges számú prímszám van, akkor alkothatunk egy olyan számot, ami az összes prímszám szorzata + 1. Ez a szám egyetlen prímszámmal sem osztható maradék nélkül (pontosan 1-et ad maradéknak), így az így kapott számunk maga is prímszám kell, hogy legyen, ami ellentmondásban van a kiinduló feltételezéssel, miszerint ismerjük az összes prím számot.

A tudomány használja a logikát, de vannak egyéb eszközei, axiómák, megfigyelések, tények, amelyekből a logikát használva további ismereteket képes kialakítani. A logika önmagában nem garantálja a kiinduló feltételek igaz voltát, de ezek igen.

De a tudománynak megvannak a maga korlátai. Az ember életében vannak nagyon összetett helyzetek, amelyre valamiféle választ kell adni, valahogy dönteni kell. Jól megtanuljuk ezt életük során, és ha jól csináljuk, mindig tudunk tanulni új dolgot. De a tudomány aligha fogja megmondani, hogy etikus dolog-e mondjuk a abortusz. Az igazságosságnak, jóságnak, szépségnek pl. nincs mértékegysége, nem tudjuk kvantitatív módon megközelíteni a témát, tehát tudományosan – összetettsége miatt – az adott téma nem vizsgálható.

Az idézet valahol mintha azt akarná sugallni, hogy a logikus gondolkodás, és az ilyen filozófiai értelemben vett igazságérzékkel való szemlélődés ellentétei egymásnak, és ha az egyiket követed, akkor másiknak nem felelsz meg. Ez egyáltalán nincs így. Persze lehet, hogy egy adott témát lehet mindkét megközelítésben vizsgálni, és adott esetben ellentmond a két megközelítés egymásnak. De most akkor melyik az, amelyik tarthatóbb? Egy olyan következtetés, amit tényekre alapozva, logikusan következtetve hoztál meg, vagy amit a saját érzéseid, nem teljesen egzakt és pláne nem teljes, de még csak nem is feltétlenül helyes világképed sugall? Ha megetted a fenti idézetet, akkor nincs benned kétség: A logika rossz, az eklektikus, filozófiai megközelítés jó. Na hát nem mindig. Én úgy érzem, hogy pont ez a célja a mondatnak: Elhitetni veled, hogy a két megközelítés ellentétben van egymással, és az egyik – függetlenül mindenféle más tényezőtől, körülménytől – elvetendő.

Szóval érdemes észben tartani a mondatot, és újra elővenni adott kijelentés esetén, mert bár van persze némi igazság is benne nem kevés esetben, de nem egy univerzális igazságról van szó.