Hogy írjam meg ezeket az esszéket esetleg valakinek megvan?

Szia en a masodık kerdesedben tudok segıtenı: bemasolok neked ıde dokumentumot es amı szamodra belöle lenyeges azt kırıod szepen összeszedve egy fogalmazas formajaban,maga ez lesz az esszed..

Az iszlám vallás - Mohamed élete

Eszköztár:

Az iszlám szó arab eredetű, Isten iránti "odaadás, megadás" értelemben használják. A muszlim szó a "magukat (Allahnak) odaadók, megadók" értelmű. Az e vallást követők így nevezik magukat és vallásukat. A muszlim szó török változata a muzulmán. Használatos még a mohamedán kifejezés is a próféta neve után, ezt az elnevezést azonban a muszlimok elutasítják, mert pontatlannak tartják. Európában a Spanyolországot meghódító arabokat móroknak nevezték, nyugaton a szaracénok elnevezés volt használatban. Magyarországon a középkorban a különböző etnikai eredetű muszlimokat böszörményeknek vagy izmaelitáknak, hívták.

Mekka, a Kába-kő zarándoklat idején

Mekka, a Kába-kő zarándoklat idején

Arábia, a világ legnagyobb félszigete végtelen, forró sivatag, amelynek mindössze 1%-a művelhető a tengerparti sávban és az oázisokban. Ezt a területet arabul beszélő nomád pásztorok, beduinok lakták, akik ló- és tevetenyésztésből éltek. A karavánutak mentén alakult kereskedővárosokat egy-egy erősebb törzs tartotta kezében, ellenőrizve a környék átmenő kereskedelmét.

Az itt élők hittek a természet erőiben, tisztelték őseiket és bálványokat imádtak. Sok istenük közül kiemelkedett Allah, akit különös tisztelet övezett. Híres szentélyük volt Mekkában a Kába. Egy kocka alakú épületben őriztek és őriznek egy fekete meteorkövet, a Kába-követ, ami különleges tiszteletnek örvendett az arabok között, mivel Ábrahám temploma sarokkövének hitték, és évről évre tömeges zarándoklatokat vezettek ide. E sokistenhívő nomád törzsek egyikében született Mohamed, "Allah prófétája".

Mohamed Mekkában született egy szegény kereskedő fiaként, abban az óriási kereskedővárosban, ahol a szent fétis, a Kába-kő is található. A korán árvaságra jutott fiút nagyapja, majd szegény sorsú nagybátyja nevelte fel. A gyermeknek korán dolgoznia kellett, tevehajcsárként járta az arab világot, megismerte a "bálványimádó" beduin pásztorok életét, de kapcsolatba került a perzsa, a zsidó és a keresztény kultúrával is. Bár írástudatlan maradt, fiatal korában már egész Mekka az "Őszinte" néven ismerte.

Huszonöt évesen feleségül vette egy gazdag kereskedő özvegyét, és ezzel bekerült a mekkai társadalom módos rétegébe. Negyvenévesen vallásos látomások lepték meg, ezért végleg visszavonult sikeres kereskedői pályafutásától. Egy barlangban elmélkedett, ahol Gábriel arkangyal jelent meg előtte. Isteni kinyilatkoztatást hozott, hogy Mohamed - lelki tépelődésének véget vetve - az emberek közé menjen "hirdetni". Mohamed arra a meggyőződésre jutott, hogy Isten őt szemelte ki, hogy népének prófétája legyen, miként Mózes a zsidóké, Jézus a keresztényeké. Ebben a barlangban jelent meg neki isteni sugallatra az "isteni könyv", a Korán legelső fejezete is.

Mekkába ment tehát hirdetni Allah kizárólagos istenségét és az utolsó ítéletet, amikor mindenkinek számot kell adnia földi tetteiről. Első követői szegények voltak, a gazdagok félkegyelműnek, megszállottnak tartották. Ám egyre több követője akadt, és a helybeli gazdagok ellenállása miatt el kellett hagynia a várost. Székhelyét 622-ben a később Medinának ("a Próféta városa") elnevezett városba tette át. Ez volt a hidzsra, Mohamed "futása", ami nem menekülés, hanem önkéntes kivándorlás volt - s ez lett később az iszlám időszámítás kezdete. Medina lakói elfogadták vezetőjüknek Mohamedet, aki itt már mint egyházfő tevékenykedett: ebben a városban született meg az iszlám vallás és állam is.

Mohamed figyelme egyre inkább a mekkai "hitetlenek" ellen fordult. Nemcsak lakóit akarta megtéríteni, hanem a Kábát is meg akarta nyerni az iszlám számára. Ezzel kezdetét vette a két város háborúja, mely Mohamed győzelmével ért véget: 630-ban bevette és "megtérítette" Mekkát, elpusztította a Kába körüli pogány jelképeket, de vallásába iktatta a fekete kő tiszteletét. Az arab törzsek fokozatosan csatlakoztak Mohamed tanításához, ezzel a próféta a legfiatalabb világvallás megteremtése mellett az arab birodalom alapjait is lerakta.

632-ben mekkai "búcsúbeszédében" híveinek kimondta: a muszlim embernek nincs semmi előbbrevalósága a nem muszlim felett, csak a hite. Ezután visszatért Medinába és ott halt meg. Halálának éjszakáján egy félig emberi csatamén Jeruzsálembe repítette, ahol a próféta felemelkedett a mennyországba. E hely a muszlimok számára ma is kegyhely, a mennybemenetel helyén - Salamon egykori templomának helyén - áll a Sziklamecset temploma.

Mohamed nem tartotta magát istennek, és halála után hívei és követői sem tették azzá. A muszlimok szemében a mai napig megmaradt egynek a próféták közül, aki azonban szerintük mindenkinél, Mózesnél és Jézusnál is nagyobb, ráadásul mindmáig ő volt Isten utolsó követe.

Az iszlám vallás tanításai, parancsai

Eszköztár:

Az iszlám vallás tanításai

A Kába-kő Mekkában

A Kába-kő Mekkában

Mohamed tanításának középpontjában két alapeszme áll: hit az egyedüli istenben, Allahban és az utolsó ítéletben. Allah örök, nem nemzették, sem maga nem nemzett, minden dolog teremtője és a világegyetem mindenható irányítója, minden élő és élettelen tőle függ. Láthatatlan, alaktalan és semmilyen helyhez nem kötött. A világot a semmiből, teremtő szavával hozta létre. Ádámot, ez első embert agyagból és vízből alkotta, és életet lehelt belé. Az első emberpár Ádám és Éva volt, akik bűnbe estek, de később megbánták ezt, kétszáz év múlva találkoztak, és Ádám örömkönnyei ekkor színezték feketére a Kába kövét. (Így emelte be Mohamed a Kába kő tiszteletét az iszlámba.) Allah az egész emberiséget Ádám gerincéből hozta létre, és hitvallást tétetett velük, így tehát minden ember már életét megelőző létében muszlim.

Tanítása szerint az élőlények különböző csoportokat alkotnak. A legtökéletesebbek az angyalok, akiknek nincs nemük, nem isznak és nem esznek. A legjelentősebb közülük Gábriel, aki 23 év alatt közölte a prófétával a Koránt. (Az iszlám hagyomány szerint Mohamed írástudatlan volt, ezzel is bizonyítva a kinyilatkoztatás, a Korán isteni eredetét.) A Sátán eredetileg szintén angyal volt, de kiűzetett a paradicsomból, mert nem volt hajlandó leborulni Ádám előtt. Ördögeivel igyekszik az embereket bűnre csábítani, amíg a végítéletkor meg nem semmisítik. Az angyalokon kívül számtalan dzsinn (szellem) létezik, akik lehetnek jók vagy rosszak. Halandók, mint az emberek, de csodás erő birtokában vannak.

A teremtés célja az ember volt, isten az ő számára terítette ki a földet szőnyegként, az eget sátorként; a növényeket és állatokat is kizárólag az ember kedvéért alkotta Allah. Ádám volt az első próféta, őt sok más követte: Noé, Mózes, Dávid, Jézus. A legnagyobb és utolsó próféta Mohamed, mivel őt nem egy választott néphez, hanem minden emberhez küldte isten.

Imádkozó muszlim hívő A halálban lélek és test különválik, hogy a végítélet napján ismét egyesüljön. A halál után a jók bepillanthatnak a paradicsomba, a gonoszoknak pedig kínokat kell elszenvedniük. A közelgő világvégét az jelzi, ha az iszlám törvényeit nem tartják be, ezért a világ helyzete egyre rosszabbra fordul. A végítéletkor minden élőlény meghal, és az egész világ elpusztul, de valamennyien feltámadnak, testük és lelkük egyesül, majd megjelennek az ítélet helyén, Jeruzsálemben. És akkor isten leszáll az égből a földre, mindenkit egyenként felelősségre von, de az igazság mérlegén a hit minden bűnt kiegyenlít. Az elkárhozottak pokolra süllyednek, a jók a mennybe jutnak. Míg a hitetlenek és képmutatók örökké a pokolban maradnak, a többi bűnös kiszabadulhat onnan.

Az iszlám vallási parancsai

Ahhoz, hogy egy muszlim igaz életet éljen, öt követelménynek kell megfelelnie, ez a vallás öt alappillére:

1. A Hit: "Nincsenek Istenek, kivéve az egy igaz Istent" és "Mohamed a prófétája".

2. Az Ima: Naponta ötször (hajnal, dél, délután, napnyugta, este) kell elvégezni az előírások pontos betartásával, a rituális mosdás elvégzése után. Ehhez a sivatagban víz helyett homokot is fel szabad használni. Az ima meghatározott formulákból és Korán-idézetekből áll, és előírt testmozgás kíséri. Az imák idejét az imakikiáltó, müezzin hirdeti sajátos éneklő hangon a mecset tornyából, a minaretből. Az imádkozónak Mekka, a Kába felé kell fordulnia. Pénteken a déli ima helyét a mecsetben tartott, prédikációval összekapcsolt istentisztelet foglalja el.

3. Az "Ínségadó" (szegényadó, alamizsna): A szegények, a rászorulók javára történő önkéntes adakozás.

4. A Böjt: A böjtöt az egész ramadán hónap folyamán meg kell tartani, ekkor napkeltétől napnyugtáig nem szabad sem enni, sem inni, sem dohányozni. Ez a hónap azért számít szentnek, mivel ekkor érkezett az égből a Korán.

5. A Zarándoklat: A mekkai zarándoklatot minden hívőnek - ha erre képes - életében legalább egyszer végre kell hajtania.