Voltatok már így?

Milliószor...

És van is igazság az érzéseidben... Megesik, hogy a cél, amit elérsz nem is volt olyan jó, vagy neked való, mint amilyennek a képzeletedben élt.

Vagy lógva hagyod: ez a kategória az a srác aki pl több, mint 20 éve rajong értem, én meg azóta férjhez mentem, gyerekeket szültem stb. A cél meg nem szerzése valamilyen furcsa módon konzerválták és idealizálták az érzéseit irántam. Valószínűleg SOHA nem múlik majd el teljesen.

Vagy megpróbálod elérni: vagy olyan, amilyennek képzelted, vagy nem; de akkor már legalább tudod és nem gyötör tovább. Majd találsz új célt. Azt mindig lehet ;)

Persze. Pl 10 éves koromban. Kaptam havi zsebpénzt és költhettem (nem vagyunk gazdagok, csak átlagosak, de megkaptam az esélyt). Nagyon hasznos dolgokat vettem, és egy pókeres film után vettem 8000-rt egy pókerkészletet. Baromira szerettem. De itt is igaz volt, ez a csoda is három napig tartott. Egy nap már nem tetszett, s eszembe jutott, hogy vehettem volna ólcsóbban, több és szebb zsetonnal is. De már késő volt. Bár azóta még használom, de nem olyan sűrűn mint a ,,csodanapokban". És persze többször is előfordult ilyen velem, csak ez jutott előbb eszembe. Jó ez a gondolatod, hogy ,,...a remény se lesz meg."

Mogyi