Akkor honnan származunk mi magyarok és a nyelvcsalád?

[link]

[link]

Már miért lenne hazugság?

Szerinted mégis honnan származunk, a Sziriuszról?

Remek a hozzáállásod.

Amúgy meg min csodálkozol? Vedd el egy népnek a gyökerét, és a nép meghalt.

Már megint kevered, a NYELV =/= NÉP. Hiába török dns meg bármi biológiás lófasz, a NYELVÜNK az finnugor.

Ezt most demonstrálom:

Kezdjük egyértelmű szavakkal: (finn-magyar)

veri - vér

käsi/käti - kéz

jää - jég (jää ~ jee)

Innen indulunk. Mit figyelünk meg? A käsi/käti szóban az eredeti *t a magyarban z-vé a finnben pedig helyzettől függően s-szé vált (néha a finnban maradt t).

Keressünk olyan szavakat amiben ugyanilyen párosítás van! Hát jópár, itt csak 2 lesz:

sata - száz

kota - ház

A kota-nál megtaláltuk a következő egyezést: a szó eleji k a magyarban h-nak felel meg. (Mély magánhangzó előtt legalábbis, mert a käsi-kéz az marad)

Erre példák:

kala - hal

kuole - (meg)hal

katoa - hagy

kolme - három (a l és a r itt egy hangnak tekinthető vö. lükverc és hasonlók)

Ezenkívül még van egy szóeleji p - f megfeleltetés (a germán és latin nyelvek között ugyanez a párosítás rokonság szempontjából, egyik leggyakoribb ilyen)

puu - fa

pusertaa - facsar

pakkua - fakad

pala - falat

pata - fazék (a t -> z itt is megvan látod?)

pääsky - fecske

pää - fej

pieli - fél (vminek a fele)

pelkää - fél (fél vmitől)

pilvi - felhő

pesä - fészek

poika - fiú

pii - fog (a szádban)

pyy - fogoly (madár)

punoa - fon

paska - fos

^ez a lista itt fönt volt ami engem meggyőzött. Van még csomó olyan amihez hangváltozás sincs:

elä- - él

ui- - úszik

mene - megy

nuola - nyal

niele - nyel

tunte - tud

anta - ad

kulke - halad (k -> h megint)

kytke - köt

teke - tesz

ala- - al(ul)/alá stb

miniä - meny

vyö - öv (e. vüö)

liemi - lé

voi - vaj

yö - éj (e. üö)

kivi - kő (magas magánhangzó, szóval nincs k -> h)

tyvi - tő (e. tüvi)

mesi/meti - méz (t -> z ismét)

mehiläinen - méh

talvi - tél (? ebben nem vagyok biztos)

kusi - húgy (k -> h)

uusi - új

kuusi - hat (k -> h)

neljä - négy

Mivel nem nyelvésznek nézel ki, azért írtam a sok szót, igazából a nyelvészeti bizonyítás a szabályos hangmegfeleltetés, nem a szavak, hiszen a szavak akár véletlenek is lehetnek... (Bár ennyi azért valami)