Miért nevezik "törvényes forradalomnak" az 1848-as forradalmat?

A kortársak "forradalom" alatt azt értették, hogy végre leküzdötték törvényes úton a feudalizmust és megteremtették a polgári Magyarország alapjait. Ennek feltétele az volt, hogy az uralkodó aláírja ezeket a törvényeket és kinevezze a felelős magyar kormányt, amely legitim módon irányítja azután Magyarországot. Mivel ez megtörtént, V. Ferdinánd szentesítette az áprilisi törvényeket, illetve a nádor a király nevében kinevezte a miniszterelnököt, a forradalom törvényes volt.

Ma már az 1848-as forradalom alatt hajlamosak vagyunk csak a pesti eseményeket, március 15-ét érteni. De az akkori emberek nem ezt értették alatta, hanem az egész polgári átalakulás eseménysorát, és a szabadságharcot is. Pl. Görgey Artúr is a forradalmi hadsereg parancsnokának mondta magát néhol, illetve Kossuth és a többi politikus is úgy nyilatkozott a Habsburgokról, mint akik el akarják tiporni a magyar forradalmat.

Még azt elfelejtettem írni, hogy ma ugye erre a forradalomra március 15-én emlékezünk. De nem csak ezen az egy napon történt a forradalom, hanem mint írtam, a kortársak az egész eseménysort értették alatta, a világosi fegyverletételig (ami a forradalom eltiprása volt). A valóságban a március 15-i pesti események Petőfivel, Jókai Mórral politikatörténetileg, alkotmánytörténetileg nem is olyan jelentősek, csak egy mozzanatai a sok eseménysornak, amelyek akkoriban történtek. Az országgyűlésben lezajlódó politikai viták és a Bécsi udvar reakciói erre - sokkal jelentősebbek. Sőt, az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy Kossuthék liberális nézeteihez képest Petőfiék és a pesti ifjak demokratikus nézetei felvállalhatatlan, szalonképtelen szélsőségek voltak, politikailag senki nem vette őket komolyan. (A megalakuló új országgyűlésbe be sem választották Petőfit...).

A nemzeti emlékezet mégis március 15-ét választotta szimbolikus napnak, mert Petőfi ugyebár a mai nemzeti kánon része, illetve a cenzúra megszüntetése, a 12 pont stb. jól mutatnak az iskolai ünnepségeken. Más kérdés, hogy nem a 12 pont, hanem az áprilisi törvények voltak inkább a lényegesek. És az is más kérdés, hogy a magyar nemesi liberálisok (a politika csinálói) és Petőfiék nem pont ugyanazt értették a "szabadság" fogalma alatt...

A szabadságharcra meg október 6-án emlékezünk, amit én azért sajnálok, mert ez elég szomorú ünnep. Persze fontosnak tartom a nemzet mártírjai miatt, hiszen ekkor azokra emlékezünk, akik az életüket adták a szabadságért. De szerintem jó lenne, ha lenne a szabadságharcnak egy olyan ünnepe is, ami inkább a dicsőséges harcokra, győzelmekre emlékeztet. Pl. az isaszegi győzelem napja vagy Buda felszabadításának napja lehetne ilyen.