Mit tegyek ha mindig filozofalok? 15/L

> Olyan kerdeseket teszek fel magamnak mint pl: Van Isten? Mi az elet erteleme?

Az ember az élete során általában legalább egyszer felteszi ezeket a kérdéseket magában. Az más kérdés, hogy a legtöbb ember megelégszik a puszta kérdésfeltevéssel, és azt gondolja, hogy csak mert gondolkodott rajta, attól már bölcsebb lett. Pedig ez csak akkor igaz, ha válaszokat is talál az ember magának ezekre a kérdésekre.

> Mit kene tennem, hogy eluzzem ezeket a gondolatokat?

Tehát önmagában nincs probléma ezekkel a gondolatokkal, sőt… A gond azzal van, ha nem a megfelelő helyen és időben foglalkozol ezekkel a kérdésekkel. Oké, gondolkodj az élet nagy kérdésein… De a megfelelő helyen és időben, amikor ez nem korlátoz más tevékenységben. Gondolkodj zuhanyzás/fürdés közben, a buszon ülve, elalvás előtt, stb…

Alapvetően az ember ha muszájból csinál valamit – mondjuk tanul –, akkor az érzelemvilága mindenféle módon tiltakozik ez ellen. Hirtelen nagyon fontossá válik, hogy előbb kitakarítsd a lakást, vagy megnézz valamit a neten, vagy egyél valamit, vagy kimenj sétálni. Úgymond az érzelmek sokkal tetszetősebb alternatív tevékenységet kínálgatnak. Semmi gond, ez a dolguk.

Illetve nem csak ezt csinálják az érzelmek, hanem megpróbálják magukat eladni racionális gondolatoknak. Az ember elkezdi megindokolni azt, hogy ami puszta lustaság, koncentrációzavar, az valójában valami fontos, nemes tevékenység, ilyen módon nem hiba, hanem kimondottan erény. Én nem lusta vagyok tanulni, hanem engem már sokkal fontosabb, és bölcsebb kérdések foglalkoztatnak. Nekem nem nincs kedvem tanulni, hanem „muszáj” egy jóval elemibb, természetesebb és szükséges tevékenységet, nevezetesen a létfenntartást elvégeznem, ezért eszek. Én nem elkerülni akarom a tanulást, hanem pont elősegíteni azzal, hogy megteremtem az ehhez szükséges jobb feltételeket, ezért teszek előtte rendet, vagy megyek le sétálni egyet, hogy sokkal hatékonyabban tudjam végezni a tanulást, miután végzek ezekkel. Ez nem koncentrációhiány, sokkal hatékonyabb, ha tíz percenként megszakítom a tanulási folyamatot, és ránézek a Facebookra, mert közben a tudatalattim dolgozik a megtanultakon.

Néha az ember annyira hajlamos megindokolni ezeket az érzéseket, hogy el is hiszi. Viszont ha tetten tudod érni ezeket a jelenségeket magadban, már kevésbé fognak hatni.

Szóval te tulajdonképpen ilyenkor nem filozofál(gat)sz, hanem egyszerűen csak menekülsz a tanulás elől. A filozofálgatás csak eszköze és megindoklása annak, hogy ezt miért teszed. Semmi gond, mindenki ezt teszi valamennyire – én is –, de nem mindegy, hogy milyen mértékben, illetve mindig lehet fejlődni abban, hogy ezt visszafogd.

Lehet külső eszközöket is igénybe venni. Elsőként szüntesd meg a figyelmet elterelő tényezőket: kapcsold ki a számítógépet, kapcsold le a zenét. Mondjuk az is jó, ha valamivel eléred, hogy egy/kettő/öt/tíz percenként hallj egy hangjelzést. Okostelefonon állítsd be egy ébresztést 5 percel későbbi időpontra mondjuk 5 perces szundival, és mikor megszólal, nyomd meg a szundi gombot. Vagy vegyél fel számítógéppel, ha van, akkor magnóval egy hangot, ami pl. 2 percenként megszólal. Mikor a jelzés megszólal, akkor megnézed, hogy valóban tanulsz-e vagy valahova elkalandoztál közben. Tűzz ki előre időt a tanulásra, amihez mindenképpen tartsd magad. Ha valamiért úgy érzed, hogy nem tudod tartani magad hozzá, hogy neked valami más kellene tenned éppen, akkor nézd meg, hogy milyen elkerülhetetlen negatív következménnyel járna, ha ezt a más dolgot nem tennéd meg, csak később.