Szerintetek mennyire etikus, ha egy háziorvos a magánéletedről kérdezősködik, és állást foglal benne?

Attól függ, miről van szó és milyen a viszony az orvossal.

Egyébként én nem érzem problémának, hiszen a kérdésre nem kötelező válaszolni. Ha pedig válaszolt a paciens, akkor nyilván állást foglal az orvos, legfeljebb nem mondja.

Erre így nehéz válaszolni. Következők miatt.

Régen - akár benne volt a tisztség nevében, akár nem - családorvosok dolgoztak. Nem nagyon volt felettes hatalom, amelyik irányította volna a munkájukat.

Ez az orvos, ha jó orvos volt, akkor az emberrel törődött, nem a kórral.

Minden misztikus dolgot félretéve is az ember elsősorban érző lény. Egészségére kihatással van életmódja, családja, környezete.

Igaz, vagy sem, de úgy tartják, a mentális állapot sok betegség meghatározója.

Ha a kérdezett orvos nem egy egészségügyi nagyüzem szolgájának gondolja magát (amely mindenre jó, csak gyógyításra nem), akkor bizonyos keretek között nagyon is jól teszi, ha így áll a betegéhez.

Ha csak ítélkezik, de az senki épülését nem szolgálja, az baj.

Helyzettől és dokitól függ.

Egyértelmű,ha például a nődoki megkérdi a szexuális dolgaid és megjegyzi,hogy talán nem kellene gumi nélkül lovakkal kefélni.

Bocsi, most én is állást fogok foglalni, de az alkoholizmus nem a magánéletről való kérdezősködés (azt hittem, olyan kérdésről van szó, ami tényleg nem tartozik rá, pl. a vallásod). Az alkoholizmus betegség, ami ráadásul csak a környezet bevonásával kezelhető. Közeli rokon esetében, akivel együtt laksz, nem azt kellene mondani, hogy nem ismeri a körülményeket, hanem megismertetni azokat vele.

Mondom ezt úgy, hogy az alkoholista anyámtól én elköltöztem az ország másik felébe, és nem konzultáltam az orvosunkkal róla. De ez már másik történet, illetve ha rákérdezne, nem érezném magánéleti kérdésnek, elvégre az alkoholizmus betegség.