Itt a vers masodik resze. Erdekel valakit?

''Az elet utjai kifurkeszhetetlenek''

Mondjak a bolcsek, s igazuk lehet.

Keves ideje koptatom meg a foldet,

de megis ateltem mar sok mindent.

Megtanultam, hogy az elet neha durva es kemeny,

de minden megoldodik ha nem hagy el a remeny.

Megtanitott mar sirni es csalodni,

csak egyet nem tanitott meg: feledni!

Mindent megtettem, de nem sikerult felednem,

az en draga SZOKE HERCEGEM!

Egy eveg kulon utakon jartunk,

de aztan ujra egymasra talatunk.

Sokat harcoltam, mig visszaszereztem,

de magerte, hissz ott volt ujra mellettem.

Almomban sem gondoltam volna,

hogy velem is megtortenhet ilyen nagy csoda.

Eltartott kis ideig, mig ujra osszeszoktunk,

es vegre minden a regi volt.

De boldogsagunk nem sokaig tartott

mert a sors ismet beleszollt.

Teltek a honapok es eljott a nyar,

s engem ekkor mar a nagyvilag vart.

Elbucsuztunk az utolso ejszakan,

meg a Holg is sirt az elvalasnal.

Most itt vagyok, nagyon messze tole

de a szivem egy resze ott van vele.

Nem telik el perc, hogy eszembe ne jutna:

szoke haja, kek szeme, gyonyoru arca!

Igy telnek napjaim,lassan de szepen,

nezem mikent nyilnak a viragok a reten.

'Orulok, hogy szep a nyar, hogy van ki var

s hamarosan a ket karjaba zar!'