Sikerült már valakinek akarattal boldognak lennie?

Húszas éveim elején járó budapesti egyetemista vagyok és sokat küzdök azzal, hogy megtanuljam jól érezni magamat.

Viszonylag jó dolgom van (sokat veszekedő, de biztos család, otthon, közel 100%-os egészség, jó felfogás, aktív vagyok és sok ötletem van, amiket néha meg is valósítok, sikeresnek tűnök), de mégsem vagyok mindig elégedett, megvan az az általános kétségbeesés, amit másoktól is hallok az élettel kapcsolatban (magány (a négyzeten), beilleszkedési nehézségek, anyagi dolgok, néha értelmetlennek tűnő élet, unalommal váltakozó értelmetlen túlterheltség, a munkám haszontalansága, önállósodási nehézségek). Mindent összevetve hasonló helyzetben más akár boldog és elégedett is lehetne. Kérdés #1: Szerintetek függ a boldogságra való hajlam a genetikán és a neveltetésen?

Kérdés #2: Szerintetek kemény munkával meg lehet változtatni a hozzáállást és valóban elégedettnek és boldognak lenni?

Próbálom csinálni azokat a dolgokat, amiket ezzel kapcsolatban javasolnak, vagyis hálásnak lenni azért, amim van, nem megsértődni olyanokon, amiken egyébként megsértődnék, hobbikkal foglalkozni, célokat kitűzni, figyelni másokra... és sokszor működnek, de szinte lehetetlennek érzem ezt hosszútávon fenntartani, mert az önsajnálat, reménytelenség és elégedetlenség folyton visszajön. Egyébként sok más tulajdonságom is van, amit jó lenne megváltoztatni, szóval ezt a #2 kérdést akár másfajta változásokra is ki lehet vetíteni.

Kérdés #3 Van közöttetek olyan, vagy tudtok olyanról, aki kemény munkával, külső behatás nélkül (pl. munkaváltás, új szerelem...) meg tudta változtatni a hozzáállását és tényleg boldognak lenni? A szerencse faktor kikerülésével, saját erőből.

Nagyon igyekszem, de néha évek óta tartó igyekezetnek érzem az egészet, tényleges eredmény nélkül. Összegezve: fogadjam el, hogy én ilyen nehéz személyiségű (valószínűleg, ha nincsenek barátaim), önsajnálóbb típus vagyok és dolgozni rajta, amennyire tudok, vagy van lehetséges 180 fokos fordulattal elégedetté és boldoggá válni? Nem igazán a tanácsok érdekelnek, hanem hogy van-e, akinek ezek tényleg önerőből működtek?