Szerintetek is így van vagy csak én gondolom így? (Többi lent)

Jól gondolod, segíteni kéne nekik.

Azon kívül, amit most csinálsz, lehetne még takarékoskodni is.

Ne aggódd túl a dolgot. Ők vállalkoztak arra, hogy téged felneveljenek, vállalták az ezzel járó lemondásokat. Ez nem élősködés, ez az élet rendje. Nem te akartad ezt, hanem ők. Persze ha tudsz levenni terhet a vállukról, akkor az jó, ha igényed van erre, az helyes. De ne feledd el, hogy lesz idő, mikor te fogsz terhet venni a válladra értük. És igen, lehet, hogy stresszes leszel, de enélkül is stresszes leszel. Ha a szüleid stresszesek, akkor azt nem neked kell megoldanod. Vagy ha mindenképpen akarsz segíteni, akkor segíts inkább a házimunkában, azzal is elég sok munkát tudsz levenni a vállukról. Illetve te fogsz majd a válladra venni terhet a saját gyermekeidért. Ez így van rendjén.

Tartozol nekik, de nem itt és most kell ezt a tartozást rendezni. Meglesz annak is a megfelelő helye és ideje. Az a baj, hogy te már most stresszelsz, közben meg elszalasztod azt, hogy 16 éves legyél, ennek az életkornak minden szépségével és gondtalanságával. És ez bizony erősen vissza fog később ütni rád is, a szüleidre, a gyerekeidre, a környezetedre.

Kicsit furán hat nekem is, hogy kisebb felelősségérzetre próbállak rávenni, de azt hiszem egy kicsit tényleg átestél a ló túlsó oldalára.

Amúgy anno a szüleim tartottak el az főiskolai éveim alatt is. Igaz volt saját keresetem is, de ez nem volt összemérhető egy fizetéssel, nem tudtam volna önállóan gondoskodni magamról anyagilag. Sőt még dolgozó koromban is volt olyan időszak, hogy némi anyagi segítségre szorultam. De azóta szépen törlesztettem már ebből. Most, hogy ők már nyugdíjasok, már én segítem őket anyagilag – amennyire hagyják, amennyire erre alkalom adódik –, és fogom még ezt tenni remélhetően hosszú évekig. És igen, bizonyos szempontból eléggé stresszesnek tűnhet az életem – mint a legtöbb emberé – , de köszönöm jól vagyok, nincs ezzel semmiféle problémám, nem érzem tehernek, vagy mondjuk úgy nem ezt a részét érzem tehernek.