Mi lehet a bajom?

Figyelt kérdés
Nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy érdemes-e megkérdeznem, de már nem tudom mit csináljak. Ovis korom óta nagyon félénknek tartott mindenki, szinte senkivel nem beszéltem, vagy ha igen akkor halkan. Akkoriban mindenki azt mondta, hogy nincs semmi bajom csak kicsit gátlásos vagyok. Alsóban is kb. ez volt, de egyre inkább kezdett idegesíteni, hogy senkivel nem tudok beszélni és nincsennek barátaim. Felsőben már pszichológushoz jártam egy ideig, de semmi változást nem éreztem. Aztán ha jól emlékszem 12 éves voltam mikor nagyon elkezdtem szorongani. Azóta csak rosszabb lett, szinte már olyan mintha semmit nem tudnék csinálni. Utálok kilépni az utcára is, mert félek, hogy találkozok valakivel akit ismerek. Nem nagyon járok már el edzésre sem, mert valahogy olyan mintha nem bírnék megmozdulni. Ez tesiórán is van, és nagyon rossz. Olyan érzés, mintha mindenki engem figyelne, és folyton arra gondolok, mit fognak gondolni rólam. Aztán mintha lefagynék, és utáni mindenki velem üvöltözik, hogy milyen szerencsétlen vagyok és hogy belehalnék-e ha megmozdulnék, stb. És utána mindig eldöntöm, hogy legközelebb nem csinálom ezt, de mikor újra odakerülök, megint ez lesz. A tanárok is állondóan azzal piszkálnak, hogy miért nem vagyok aktív órákon, és sosem tudom elmondani, hogy mi is a baj. Ami még nagyon nehéz, hogy nem merek emberek előtt enni. Ez sokszor nagyon rossz, mert iskolában is inkább vagyok éhen mint hogy egyek előttük, ami elég rossz ha 6-7 óráim vannak. Ha valaki hozzámszól fogalmam sincs hogy mit kellene mondjak, nem merek bemutatkozni, normálisan vásárolni sem tudok. A szüleimnek nem merek róla beszélni, mert már így is folyamatosan azt hallgatom, hogy nem vagyok normális, és csak piszkálnak, hogy beszéljek hangosabban, de nem értik meg hogy nem megy. Már lassan középsuliba fogok járni, szeretnék visszamenni edzeni is, de annyire félek. Úgy érzem elegem van mindenből és minden olyan nehéznek tűnik, még azok a dolgok is amik mások számára olyan egyszerűek. És nem tudom mit csináljak hogy vége legyen ennek, mert egyre rosszabb. 14/L
2017. márc. 23. 21:10
 1/2 anonim ***** válasza:

Szia, nem vagyok orvos, pszichológus és semmi ilyen, de szerintem vagy szorongásos személyiségzavarod van, vagy valami depresszióval kapcsolatos, szociális zavar. Pánikrohamaid vannak?

Keress utána neten, vannak jó praktikák, tippek, hogy hogyan lehet enyhíteni a szorongást, visszahúzódást. Az evés szerintem szintén a szégyenlősség miatt lehet.

A szülőkkel való beszélgetés lenne a legjobb. Próbálj egy olyan időpontot keresni, mikor csak anyukáddal vagy csak apukáddal vagy és érzed, hogy most rád figyel. Olyankor valld be, hogy téged nagyon zavar, hogy ilyen vagy, nem direkt csinálod, örülnél, ha segítenének.

Talán még az iskola pszhichológussal is beszélhetsz, minden iskolának van egy. Az én iskolámba egy nagyon rendes segítőkész nő volt. Nekem egy kis beszélgetés is segített vele. Kérdezd meg valamelyik tanártól, hogy mikor rendel, melyik terembe, vagy hol keresd, mert biztos van az iskolában. A tanárnak nem kell elmondanod, hogy miért keresed a pszichológust, ha nem akarod.

Akár írhatsz weborvosnak is.

Viszont ez már szerintem egy lépés előre, hogy ide ki merted írni, hogy mit érzel.

Remélem tudtam segíteni, fel a fejjel. Lehet kinövöd majd, de könnyebb lenne beszélni egy szakértővel.

Találtam egy cikket:

[link]

2017. márc. 24. 09:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 anonim válasza:
Pszichológus.
2017. márc. 26. 17:02
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!