Milyen bokokat szeretnek a nők?

A bókban nem a tartalom a lényeg, hanem az, akitől jön.

Ha ezt belátod, akkor sok kellemetlenségtől megkímélheted magad.

Az az érzésem, hogy te kvázi konzerv bókokat vársz, amit majd elővehetsz. Akkor már rég megette a fene.

A bók arról szól, hogy figyelsz a másikra, és ha valamilyen pozitív belső, vagy külső tulajdonsága megnyilvánul, akkor azt kifejezésre juttatod. Ami egy adott helyzetben bók, az egy másik helyzetben elég hülyén jöhet ki, egy harmadik helyzetben meg akár értelmezhető iróniába burkolt sértésnek, gúnynak is. A „milyen csinos vagy ma” az helyénvaló, ha az illető aznap mondjuk egy új, illetve valóban szép ruhát vett fel, vagy előző nap fodrásznál volt. Hülyén hangzik, ha amúgy teljesen szokványosan néz ki, kvázi mint bármelyik másik nap. És kimondottan sértő is lehet, gúnyolódásnak hathat, ha az illető éppen leöntötte magát kávéval és elszakadt a blúza.

A bók pont azért esik jól, mert érezteti a másikkal, hogy figyelsz rá, hogy észreveszed és értékeled a pozitív tulajdonságait, amikor azok *valóban* megnyilvánulnak. Ergo kvázi minden bók jelentése ugyanaz: „Figyelek rád, észreveszem és értékelem a pozitív tulajdonságaidat”. Ehhez persze ismerni kell a másikat, és valóban figyelni rá.

De a bók tárgya sem lehet akármi. Ehhez is ismerni kell a másikat. Lehet, hogy egy adott lány intelligens, művelt, segítőkész, és ha éppen ezekben brillírozik, akkor eléggé lekezelő lehet egy „milyen csinos vagy ma” megjegyzés, hiszen te elsődlegesen a külsőt veszed észre, azokat a belső tulajdonságokat, amikben éppen a maximumot hozza, azt kvázi észre sem veszed, említésre méltónak sem találod, vagy legalábbis kevésbé említésre méltónak, mint hogy jól néz ki.