Linkin Park miért nem kapott a hirességek sétányán csillagot? Vagy majd kapnak most hogy Chester meghalt?

A hírességek sétányán kb. 2600 csillag van. Vannak ott:

- Filmiparon belül díjazottak (47%)

- TV iparban díjazottak (24%)

- Zenei díjazottak (17%)

- Rádiózásban díjazottak (10%)

- Színművészeben díjazottak (2%)

Ergo kb. 442 zenei díjazott kapott csillagot.

Nem mondható, a Linkin Park rajongója lennék, de összességében azért kedvelem a zenéjüket. Ettől függetlenül objektív szempontok alapján – pl. lemezeladások, bevételek, koncertek – összeállított minden idők TOP 100-as, TOP 200-as, sőt TOP 500-as listáin általában nem igazán szerepelnek. (Pl.: [link] ).

Oké, a 2000-es évektől sikeres zenekar voltak, de a hírességek sétánya azért minden idők leghíresebb zenészeinek adna inkább helyet, akikből azért akad bőven. A Linkin Park nehezen rúg labdába több évtizedig működő előadók, együttesek mellett, olyanok mellett, mint a The Beatles, Madonna, Elton John, Elvis, Michael Jackson, Frank Sinatra, Barbra Streisand, Simon and Garfunkel, Stevie Wonder, Phil Collins, U2, Eric Clapton, Whitney Houston, Bob Dylan, The Rolling Stones, Prince, Diana Ross, Taylor Swift, Cher, George Michael, Bon Jovi, Paul Anka, Eminem, stb…

A pályafutásuk idejekorán tört derékba. Klasszikussá nem érlelődtek. Egy 2000-es évek TOP 100-as listáján talán helyet kapnának. Egy minden idők TOP 100-as rockzenei listáján már korántsem biztos. A minden idők 442 zenei előadóiba úgy tűnik még nem érezték bevenni őket. Alapvetően alter rock zenekarról van szó, ami bár mára félig-meddig populáris műfajjá vált, de azért nem a popzenei irányzat, amit Hollywood inkább preferálna.

> Hát azért pl. Taylor Swiftet mérföldekkel lekörözik, a kis Swift még általánosba járt mikor az LP már zenélt.

Ez nagyon relatív. Most mondok egy példát, Taylor Swift 10 Grammy-díjat zsebelt be, a Linkin Park meg „csak” kettőt. Taylor Swiftnek az USA-ban eladott felvételeinek száma 157 millió, A Linkin Parké meg 61,6 millió. Ellenben Taylor Swift egyetlen albuma sincs fenn a 20 milliós eladás feletti albumok listáján, míg a Linkin Park Hybrid Theory című albuma fenn van, 27 millió eladott példánnyal.

De nézzük kicsit máshogy a kérdést. Az, hogy valaki csillagot kap, az egy díj. Eleve van egy olyan tényező benne, hogy az kaphatja meg, akit jelölnek erre a díjra. És lehet, hogy valaki korszakalkotó művész, csak éppen nem jelölik a díjra. Itt bizony erősen közrejátszik, hogy ki mennyire menedzseli magát, hogy tud lobbizni, esetleg kinek a zsebébe mit csúsztat, ami meg ugye semmiféle viszonyban nem áll a zene minőségével.

Másrészt a jelöltek közül egyet kiválasztani nem könnyű. Ezt nehéz objektív szempontok alapján mérlegelni. Pl. anno volt olyan kritérium, hogy x számú albumnál, vagy felvétel eladással rendelkezőnél kaphasson valaki csillagot. Csak rájöttek, hogy ezzel kizártak olyan embereket is, akik tényleg nagy hatással voltak a zenére, de nem felelnek meg ennek a kritériumnak. De van más gond is ezzel. Pl. hogy a látszólag objektív adatok is szubjektívek lehetnek. Mert az, hogy ki hány Grammy-díjat kapott, az számszerű, de maga ez a díj is szubjektív. Aztán nehéz eldönteni, hogy ki az értékesebb, aki mondjuk 3 dalával mondjuk hónapokig vezette az eladási listákat, de a többi az fel sem került egy TOP 50-es listára, vagy az, aki ugyan soha nem vezette a listát, de 10 dala is benne volt a TOP 50-es listán, csak éppen 10-20. helyezettként. Melyik jobb? Egy ritka, de kimagasló eredmény, vagy egy stabil, nívós, de mégsem kimagasló eredmény?

Aztán a bizottságnak van szubjektív értékítélete, tehát a díj tükrözi az ő ízlésüket, ami megint csak nem feltétlenül értékmérő.

Fontos tényező az is, hogy Taylor Swift alapvetően pop (értsd populáris), country stílusú zenét játszik, míg a Linkin Parkot bár több műfaji kategóriába be lehet sorolni, de egyik sem a populáris műfajba tartozik, az alter rock, mint besorolás meg egyenesen azt jelenti, hogy a tömegízléssel szemben mutat fel valamiféle alternatívát, ami pont attól alter, hogy viszonylag kevesek ízlésébe passzol bele. A popularitás ugye azt jelenti, hogy a nép többségének ízlésének felel meg. Magának a populáris szónak szinonimája a népszerű, de a közönséges is. (A közönséges szón érdemes kicsit lamentálni, mert elégé pejoratív jelző, pedig szó szerint azt fejezi ki, hogy olyan valamiről van szó, aminek közönsége van.) Vannak persze olyan zenészek, zenék, amik bár nem popzenék, de mégis olyan népszerűségre tettek szert, hogy kvázi popularizálták a nem populárisnak szánt zenét is.

Ha most az ember elkezdi objektív szemmel nézni, melyik a jobb, melyik a minőségibb? Bach E-dúr hegedűversenye, vagy Szandinak a Tinédzser L'amour című dala? Csak mert a Youtube tanulsága szerint Bach művét világviszonylatban kevesebb, mint egymilliószor hallgatták meg, míg Szandinak csak Magyarországról 1,7 milliós megtekintési száma van. Ez azt tükrözné, hogy Szandi minőségibb zenét csinált, mint Bach? Nyilván nem. Valami pont attól tud igazán populáris lenne, hogy minél egyszerűbb, mert ami minőségi, annak a befogadásához már ízlés, intelligencia kell. Vagy hogy más példát vegyünk, ha a fogyasztások számát nézzük, nyilván sokkal több mekis sajtburgert esznek meg, mint ahány szelet Sacher-tortát. De nyilván e másodiknak van nagyobb gasztronómiai értéke.

~ ~ ~

Csillagot kapni a Hírességek sétányán egy díj. De mint a legtöbb díj, nem értékmérő. Hogy a Linkin Park kapott, vagy kap-e csillagot, annak az égadta világon semmiféle jelentősége nincs. Ettől a zenéje nem lesz számodra jobb, vagy rosszabb. Mások számára sem lesz a zenéjük jobb vagy rosszabb. Maximum reklámértéke van a dolognak ilyen szempontból. Hogy Taylor Swift kapott csillagot, a Linkin Park meg nem, azzal nekem semmi bajom nincs. Bizonyára a díjról döntő bizottság szempontjai alapján Taylor Swift érdemes volt rá, a Linkin Park meg nem. És? Ettől még én – vagy bárki más – nem fogom jobban kedvelni az ő zenéjét, és ettől még én – vagy akinek hasonló ízlése van – százszor inkább hallgatok meg egy Linkin Park számot, mint egy Taylor Swift számot.

* Kiegészítés:

A Bach példájához annyit hozzátennék, hogy Bach azért is ennyire keveset hallgatott, mert a műfaj, a hangszerelés az, ami nem divatos, nem szórakoztató, a korunk zenei ízléséhez mérten távol áll az átlagos ízléstől. Bár így, ahogy idősödöm egyre jobban kedvelem a klasszikus zenét, de hozzá kell tennem, én is százszor előbb hallgatok meg egy a saját ízlésemnek megfelelő könnyűzenét, mint hogy Bachot hallgassak. De ez egy dolog. Ettől még Bach objektíven nézve tartalmasabb, értékesebb, minőségibb zenét írt, mint bárki a mai könnyűzenében, akár az ízlésébe vág valakinek, akár nem. Talán pár könnyűzenei, mai előadó súrolja csak azt, ami már összevethető lenne Bach zenéjének minőségével.

A zenével még az a furcsa helyzet, hogy egyrészt művészet, másrészt szórakoztatóipari termék, és ma egyre inkább ez utóbbi. Minél inkább szórakoztató egy zene, általában annál kevésbé minőségi, és minél inkább minőségi, annál kevésbé szórakoztató. Mikor az ember szórakozik, nem akar figyelni a zenére, értelmezni, elgondolkodni rajta. Éljen a méltán elterjedt gyros, amit minden utcasarkon megkaphatsz. De azért éljen a birsalmamártásban marinírozott fácáncomb, mert az valóban különleges. És nem baj, sőt szerintem kimondottan helyes, hogy nem a birsalmamártásban marinírozott fácán az, amit minden második utcasarkon meg lehet venni.

Ja, nagyjából ezért sem mond sokat egy Youtube nézettség. És mondjuk Bach esetén sem azért, mert nem kortárs. Ha ránézünk a legnézettebb videók listájára a Youtube-on – [link] –, akkor az látható, hogy ez a lista sem a dalok minőségét, mélységét, sem az együttesek, előadók globális teljesítményét nem tükrözi.

Hogy a Linkin Park úttörő lett volna? Nem tudom… Maximum egy a sok-sok úttörögető között. De a Linkin Parkot nem érzem igazán nagy úttörőnek. Vannak ilyen kreált műfaji kategóriák. Bár én azt gondolom, hogy a fő műfaji besorolásokon túl – mint pl. a pop, rock, metal, rap, punk, techno – a további bontogatásnak nem sok értelme van. Vannak persze kisebb skatulyák számos közös vonással, de az ezekbe tartozó együttesek is mind egy kicsit más zenét játszanak, főleg az alter vonalon.

De nézzük meg, hogy a Wikipedia szerint mi a Linkin Park műfaji besorolása:

- Alternatív rock: Ezen a téren a Linkin Park nem előzmények nélküli. A régi motorosok között azért vannak olyan nevek, mint pl. az R.E.M., a The Cure, a Red Hot Chili Peppers, vagy a Nirvana, de akár a Rolling Stones is sorolható részben ide. Szerintem ők kellően hozzájárultak ahhoz, hogy ismertté, és közkedvelté tegyék az adott műfajt. Nota bene ők sem kaptak csillagot.

- Alternatív metál: Itt is vannak olyan nevek, mint a Faith No More, Red Hot Chili Peppers, Soundgarden, Metallica, Limp Bizkit (bár ez már inkább LP kortárs)

- Nu metal, rap rock, rap metal: Ezeket nehéz önálló műfajnak tekintenem, inkább csak különböző műfajok egy sajátos keverékének. De itt sem érzem előzmény nélkülinek a Linkin Parkot, noha a műfajok egyik legikonikusabb képviselőjéről van szó. Azért ott van mondjuk a System of a Down, Korn, Hollywood Undead is a listán.

Szóval igazán úttörőnek nem érzem a Linkin Parkot, csak egy nem túl populáris műfaj egy jeles képviselőjének. Úttörő a Rolling Stones, a Metallica volt, a Nirvana, a Red Hot Chili Peppers. A Linkin Park azért inkább csak az általuk kijelölt csapást követi, még ha kicsit új úton is.

~ ~ ~

Meg van aztán itt pár olyan műfaj, aminek voltak nagy úttörői. Pl. ott van a house, vagy a rave, mint műfaj. Annak is voltak úttörői, mondjuk a The Prodigy, vagy Scooter, de valahogy mindhiába, ha a műfaj egy divathullám után nagyjából marginálissá vált.

Vagy vannak olyan előadók, akik önmagukban testesítenek meg egy műfajt, és amiből nagyon sok előadó és további műfaj merített. Pl. ott van Mike Oldfield, aki azért írt popzenét – Moonlight Shadow, To France, Man In the Rain –, írt rockzenét – Shadow On The Wall –, de az a zenéje sem maradt ismeretlen, ami igazán a sajátja, pl. a Tubular Bells. Vannak olyan albumai, amik még a saját munkásságában is nehezen helyezhetők el, szerintem az Amarok című „albuma” – igazából egyetlen szám az egész – annyi zenei ötletet és stílust tartalmaz, hogy abból fél tucat együttes egy egész karriert tudna összerakni.

Vagy ott van Jean-Michel Jarre, akinek van egy tucat olyan zenéje, amit kvázi mindenki ismer. Van mögött vagy 40-50 év karrier, és 60 évesen is olyan progresszív techno zenét sikerült alkotnia, ami messze a műfaj határait feszegetik. (Csak hogy a Ok, Do it Fast című zenét említsem. Azért egy 60 éves „bácsitól” nem teljesen ez tűnik természetesnek. Oké, nyilván akinek nem ez a stílusa, az nem fog hasra esni ettől a zenétől, de objektíven nézve mégis újszerű.)

Oké, ők azért sem kaptak csillagot talán, mert nem amerikaiak, de érted…

~ ~ ~

A zenei ízlésemhez a Linkin Park nem áll távol. De elég széles az a műfajcsoport, amiből vannak kedvenceim, és így 40 évesen azért talán nagyobb időtávlatból is látom a zenét. Akinek a Linkin Park a kedvence, vagy az egyik kedvence, az nyilvánvalóan sokkal többre értékeli őket, mint amilyen a valódi szerepük. És ezzel az égadta világon semmi gond nincs. De ha objektíven nézem, én nem sietnék kőbe vésni a nevüket. Előbb azért kapjon egy csillagot a Nirvana, utána beszélgethetünk. Meglátjuk, hogy mondjuk 10-20 év múlva is jelent-e a Linkin Park valamit, utólag visszanézve mennyire voltak jelentősek, mennyire voltak úttörők. De tartok tőle, hogy kevésbé lesz kardinálisnak tekinthető az ő munkásságuk, még azok számára is, aki ma rajongói.