Van olyan aki előre megérzett valamit?

Persze.

Így találtam már ékszert is, "megálmodtam" hol és kivel mit stb fogok dolgozni, de nem mindig hallgatok a megérzéseimre.

Miért kérdezed?

Ez egy érdekes, és nehezen vizsgálható jelenség. Viszont az ember gondolkodása eléggé sajátos ilyen téren.

Pl. minden nap leejtesz valamit, többször is. De a legtöbbször ez nem tudatosul benned. Viszont ha kap egy fókuszt a dolog, akkor észre fogod venni. Ha kimondod, hogy „ma mindent leejtek”, akkor minden leejtett dolog után kapsz egy pozitív megerősítést, pedig lehet, hogy nem ejtesz le többször dolgokat, mint bármelyik másik napon. (Meg van az emberben egy önmegerősítő mechanizmus, tudat alatt lehet, hogy félig szándékosan ejtesz el dolgokat, csak azért, hogy a hited megerősítést nyerjen.)

> ohh mi lenne ha x, y nal össze futnék

Itt is lehet, hogy előtte nyolcszor gondoltál erre, csak mivel történetesen nem futottál X. Y.-nal össze, ezért a „megérzés” elfelejtődött. Amikor viszont bejön, akkor az megint kap egy fókuszt, és jobban emlékszel az ilyen esetekre.

Sőt az ember képes meghamisítani a saját emlékeit is, nem mindig úgy emlékszik a dolgokra, ahogy az valójában történt. Még az is lehet, hogy X. Y.-nal való találkozás vetített vissza benned egy olyan emléket, hogy te ezt előtte megérezted, pedig nem. (Nekem volt egy ilyen érdekes esetem, egy adott történetet többször is felemlegettem. Egyszer olyan esetben is, amikor két olyan személy is jelen volt, akik az adott történetnek szem és fültanúi voltak. Kiderült, hogy máshogy emlékeznek a történtekre, valamire úgy emlékeztem, hogy én mondtam, ők úgy emlékeznek, hogy más mondta, és nem is aznap volt a folytatás, meg nem is ott…)

Pl. van, akivel időről-időre az történik, hogy mindenhol ugyanazt a kétjegyű számot látja. Az ember rengeteg számot lát egy nap alatt, lehet, hogy egy számítógép előtt ülve tízpercenként ránéz az órára, csak ez nem tudatosul benne, mert az adott pillanatban a pontos időnek nincs jelentősége tovább, azon túl, hogy „még nem vagyok késésben”. Így lehet, hogy pusztán az órán mindig látsz 2-3 alkalommal egy kétjegyű számot. De ha fókuszt kap az egész, minden ilyen esetre felkapod a fejed, az órára pillantás tudatosul, kiemelődik a többi esemény közül. Lehet, hogy a szemed sarkából látod az órát, és a „ma mindenhol a 23-ast látom” tudat alatt akkor késztet az óra megnézésére, mikor a szemed sarkában valami hasonló időpontot vélsz felfedezni, vagy az időérzéked jelez, hogy kb. x óra 23 perc környékén vagyunk.

Aztán van, hogy valami nem teljesen megérzés volt. Pl. van egy ismerősöd, akiről tudod, hogy külföldön van. Lapozgatod a Facebookot, és bár nem tudatosul, átgörgetsz egy olyan bejegyzésén, amiben azt írja, hazajön pár napra. Vagy egy ismerősöd említette meg ezt egy beszélgetésben, csak átsiklottál felette, utólag már erre nem emlékszel. Aztán jön a megérzés, hogy össze fogsz vele futni, és onnan nézve ez hihetetlen egybeesésnek tűnik, holott nem annyira hihetetlen az elfelejtett, de a tudat alatt mégis benned lévő információ alapján. A megérzések sokszor valós információn nyugszanak, csak a forrásuk és a következtetési lánc nem tudatosul. Egy profi sakkozónak remek megérzései vannak egy-egy lépés kapcsán, érdekes módon egy sakkozni nem tudó embernek nincsenek ilyen remek megérzései… Mert nem tud sakkozni, mert a megérzés itt egy a tudat alatt futó elemzés végtermékének a tudatos szintre emelése, semmi misztikus nincs benne, mégis annak éljük meg.

A megérzések beválási arányát is hajlamos az ember meghamisítani, elfelejteni az olyan megérzéseket, amelyek nem jöttek be, felnagyítva azoknak a megérzéseknek a jelentőségét, néha a számát is, amik történetesen bejöttek.

~ ~ ~

> Én elég sűrűn rá érzek dolgokra

Akkor jó kísérletet tudsz csinálni. Minden ilyen megérzést írj le egy füzetbe a pontos dátummal, időponttal, és néz meg, milyen arányban helyesek ezek a megérzéseid.

2*Sü egy rendkívül intelligens és hasznos választ adott a kérdésre. Felpontoztam.

Persze az ő értelmezése nem az egyetlen a szóba jöhető és jogos értelmezések közül.