Egy éve halt meg a barátom, egyszerűen nem tudom feldolgozni. Mikor enyhül ez a fájdalom? A bűntudattól megszabadulhatok valaha?

Szegeny, reszvetem, nem foglak kioktatni, hogy a ferfi-noi jatszmak, a hagyom meg szenvedni par hivas erelyeig, ertelmetlen hulyesegek, sajnos eleg fajdalmasan ezt mar megtanultad, de a torteneted masoknak jo pelda lehet.

Neked sajnos csak pszichiater segithet. Keress minel elobb szakszeru segitseget!

Egeszsegtan-tanar

Nem tudom segít-e, de elmesélek egy történetet. Apukám öccse, a legjobb barátja is volt. Egy este átjöttek, apunak migrénje volt nagyon. Mondta, ne haragudjanak, de inkább marad az ágyban pihen. Másnap délelőtt a nagybácsim szívrohamot kapott, azonnal meghalt. Apukám ezt azóta is emlegeti, hogy elszalasztotta az utolsó esélyt, hogy beszéljen vele csak még egyszer, és hogy akkor ki tudja mi lett volna.

Erre sosem fogsz választ kapni, és el fog kísérni életed végéig.

Hülye film, de nézd meg, ha esetleg még nem láttad, Final Destination talán Végső állomás a magyar címe. Több rész is van, arról szól mind, hogy a halált nem kerülheti el az ember.

Sok erőt és kitartás kívánok neked!

"ha ott és akkor behívom, akkor még ma is élne"

- ez nem igaz, ezt biztos sokan mondták. Nincs ok-okozat összefüggés a kettő közt.. pedig a világ, a létesült dolgok ok-okozat láncolatban működnek. De a fogantatás és a halál sokkal nagyobb dolog, hogysem egy ilyen - szenvedéstől eltorzított okozat szerint működjön. Az valójában kivül van a láncolaton. Vélelten- mondjuk, mert már a Teremtő szándékát nem látjuk, csak a magunk elképzeléseit tesszük a helyére. Az a Teremtő területe.

Engedd el- mert addig nem enged.

'Ha akkor engedek, nem küldöm el, ott és akkor behívom, akkor még ma is élne.'

Ez inkább vallás kérdése. Mi, halandók nem tudhatjuk, mi az igazság. Lehetséges, hogy sorsunk előre meg van írva, mint ahogy az is, hogy a feladatunk elvégeztével távozunk erről a világról. Ha nem küldted volna el, másnap ütötte volna el az a kocsi. Mindennek oka van.

A fájdalom nem múlandó, csak idővel enyhül majd. A "szelleme" örökké benned lesz, de meg lehet tanulni együtt élni vele, nem kell kitörölnöd az agyadból. Majd ha úgy érzed, képes vagy a továbblépésre, próbálkozz; lehet, hogy lesz egy személy, aki valamilyen szinten feledtetni tudja majd veled ezt az érzést.

Ha egyedül nem tudod túltenni magad rajta, menj pszichiáterhez, ahogy előttem is írták. Kitartás!

Szia!

Szomorú a történet ,sajnálom!!!

Csúnya dolgot tettek veled ,és a fiú meg sem érdemelte volna hogy esélyt adj neki!!!Én akármilyen részeg legyek akkor sem csalom meg azt a nőt akit szeretek és főleg nem elötte...elég féreg dolog volt ez ...Bocs hogy ezt írtam de ez az igazság...

Ne hibáztassad magad ,mert neked nem volt hozzá közöd hogy a srác nem figyel kellőképpen oda meg az autós sem(remélem a sofőrt lecsukták ha ő volt a bűnös)...

Elmondok egy titkot:Az ember nem csak egy embert tud igazán szeretni hanem többet is csak azt másképpen...Rád férne már egy kis kikapcsolódás,egy kis ismerkedés ,ha gondoldo nekem is írhatsz privit mert állítólag jó barát vagyok a nőknek én meg ebben valahogy nem hiszek ,de mégis tartok kapcsolatokat...Én amolyan lelki szemetsláda volnék... Azt nem mondom hogy a srcácot elfogod felejteni,szerintem soha!Majd idővel enyhülni fog a fájdalom,és megtanulsz normális életet élni!

Szerintem minnél többet kéne kimozdulnod a barátaiddal,menj ki a helyi parkba néha sétálni egyet ,egyél sok csokit mert az növeli a boldogság hormonaidat(meg segget is) :) Tűzzél ki célokat magad elé és érd el azokat!!!!

Szia!

26F

Van egy olyan mondás, hogy "Halottról jót vagy semmit"

Elfelejteni soha nem fogod, de nem is kell, idővel a fájdalom fog csillapodni és talán megtanulsz a jó dolgokra emlékezni. Az önmarcangolás nem vezet sehova, nem te vagy a hibás...