Csak én vagyok ennyire magam alatt, vagy mindenki talál magának gondot?

Én ugyanígy látom a dolgot...

Én nem vagyok kövér, de nekem is megvannak a gondjaim, amiken örlődök minden nap. Kezdem azzal, hogy elégedetlen vagyok a külsőmmel és ebből fakadóan frusztrált is, rengeteg bajom van magammal. Hiába kaptam sok bókot, barátomtól, akivel öt éve vagyunk együtt és más fiúktól is, nem vagyok képes elfogadni magam sehogysem. És magányosnak is érzem magam sokszor, abból kifolyólag, hogy minden barátom távol él tőlem, alig találkozunk. Ez kb. két éve van igy. Plussz nem igazán találom a helyem, mióta végeztem az egyetemmel, megszűnt a bohém, bulizós, kacarászós életem, félek mindentől és nincs kedvem emberek közé se menni, még azon is rágódok, hogy talán pályát tévesztettem, nem ezt kellett volna tanulnom talán. Hiába vagyok többdiplomás, tanultam hosszú évekig, egy jó ideje állástalanul tengődök, nem vesznek fel, mert nincs elég tapasztalatom, csak elméleti tudásom, de rengeteg lehetőségem sem akad itthon elhelyezkedni, elköltözni más településre, pedig nem megoldható még két évig kb. Nem tétlenekedek, keresem a munkát intenziven, interjúkra járok, csak valahogy sosem jön össze. És nem az a gond, hogy lusta lennék dolgozni, két évig dolgoztam egy raktárban egyetem alatt. Az a baj, hogy a sok kudarc alaposan lerombolta az önbizalmamat, egy rakás szerencsétlenségnek érzem magam, akinek semmi hasznát sem lehet venni. Aludni sem tudok már. Annyit tudok tanácsolni neked, hogy engedd el a füled mellett a csúfolódásokat, vegyél erőt magadon és fogjál bele a sportolásba, kocogj minden nap pl. és figyelj oda miket eszel. Amúgy meg az sem kizárt, hogy túlsúlyosan belédszeressen valaki. Mindenképpen tegyél azért lépseket, hogy jobban érezd magad a bőrődben. Ezt tényleg egyedül kell megoldanod, esetleg, ha megengedheted magadnak, iratkozzál be aerobikra. Sok sikert kivánok neked ahhoz, hogy kilábalj ebből az állandó szomorúságból.

Valamit muszáj tenned! Kezdj el fogyózni. Tudom hogy ezt könnyebb mondani, mint elkezdeni, de tudom milyen mert én is ebben a helyzetben voltam: mindenki jól érezi magát, közben én vagyok a nagy senki. Ahogy lassan kezdenek lemenni a kilók észreveszed a változást és még többet akarsz fogyni, mert érzed a pozitív hatást, nemcsak testileg, lelkileg is, és észreveszed hogy magától megváltozik minden :D Rájöttem hogy senki nem fog segíteni, csak magamra számíthatok, de ez így is van rendjén, mert az én életem, én kell rendbe tegyem. Azóta eltelt két év és visszanézve látom hogy csak egy elhatározás kellett, és az életem szinte teljesen megváltozott. Írj privátban, és beszélhetünk, elmondom hogyan csináltam végig, sokkal könnyebb ha valaki tanácsot ad és motivál. Szívesen segítek, de segíteni csak azon lehet aki változni akar! Ne halogass, megéri elkezdeni! 21/F