Hogy változtassam meg a gondolkozásmódom, az életem? Mi inspirálhatna?

Depresszió, önbizalomhiány, magabiztosság hiánya, és még sorolhatnám.

írj egy naplót, vagy keress munkát/hobbit! Az leköt!

Egy az egyben ugyanez vagyok én is. Nem fogok tudni neked világmegváltó bölcsességeket mondani, de van pár dolog, ami szerintem segít elviselni ezt a helyzetet.

Először is tisztában kell lenned vele, hogy ez egy átmeneti állapot. Biztos voltak korábban olyan időszakai az életednek, mikor meg voltál elégedve, és szépnek láttad magad körül a világot. És ha egyszer megtörtént, miért ne történhetne meg másodszor is? Ez, amiben most vagy, csak akkor marad állandó, ha nem teszel ellene semmit. Visszanézve csak egy rossz időszak lesz majd. Az pedig ne érdekeljen, hogy nem vagy kiemelkedő semmiben, csak csináld azt, amit szeretsz. Én is írok, főleg verseket; kaptam már rájuk hideget-meleget, és valószínűleg sosem leszek benne a tankönyvekben, de szeretem, amit csinálok, és csak ez számít. Mikor befejezek egy szerintem jól sikerült verset vagy fordítást, olyan boldogság tölt el, mint semmi mástól... mert úgy érzem, ki tudtam fejezni, ami bennem van, átadtam valami jelentőset, ami talán majd másokat is megérint. És tényleg vannak emberek, akik szeretnek és tisztelnek azért, amit csinálok. Nem azért mert valami csodálatos, hatalmas tehetség vagyok, hanem saját magam miatt. Szóval ne tartson vissza az, hogy nem érzed magad kiemelkedőnek valamiben, csak vágj bele. :) A kitartás és a szeretet ugyanannyi, ha nem több örömöt és elégedettséget okoz, mint a tehetség. És még az sincs kizárva, hogy valamiben jobb vagy, mint gondolnád, csak fejlesztened kell magad. :) Arról nem is beszélve, hogy olyan emberekkel ismerkedsz meg közben, akik nagyon sok nehézségen átsegítenek. Én így, az írás által ismertem meg nem egy olyan embert, akikre mindig számíthatok, és minden különcségemmel, hülye hisztimmel és mélypontjaimmal együtt is elviselnek és támogatnak.

Szóval csak azt tudom mondani, hogy ne add fel. "Csak elindulni nehéz". :)