Hogyan tudnám legyőzni a lámpalázat?

Gyakorlással. Én is nagyon lámpalázas voltam. Képzeld még színjátszó körbe is elküldtek és kb. 100 ember előtt kellett előadnom egy rövid jelentet.

Először is beszélgess sokat emberekkel. Gyakorolj, menj oda egy kedves nénihez, bácsihoz, kérdezd meg, hogy hogy érzi magát ma?

Kérdezni könnyű, akkor nem te beszélsz, te csak hallgatsz, kezdd mindig így, ez segít feloldódni. Aztán a környezetben is kérdezősködj sokat. Először általánosan, majd olyan témákról, amiről te nem szívesen beszélnél.

Apránként oszd meg te is a véleményedet, reagálj mások gondolataira. Később kezdeményezz, és mondd el te a véleményedet.

Ha már jó csevegőpartnerré váltál, akkor rájöhetsz, hogy mindenki emberből van. Nincs mitől izgulni. Bárkihez odamehetsz az utcán, és illedelmesen szóba elegyedhetsz velük. A barátaidnak, szüleidnek elmondhatsz egy verset, gyakorolhatod a szituációt amitől lámpalázas vagy.

Az a pillanat, amikor izgulsz, valójában senki másnak nem számít, csak neked, hogy maximálisan átéld.

Legyen az vizsga, vagy társaságban való szereplés, vagy bármi, vedd természetesnek, erről szól az élet.

Illetve minden hasonló kellemetlen helyzetet keress, és menj bele szántszándékkal, hogy gyakorolj. Pl. jegyezd meg, hogy valakinek szép a fülbevalója. Mondj egy viccet egy idegennek. Ajándékozz egy csokit egy kisgyereknek. Ezzel kitágul a komfortzónád, rájössz, hogy nem számít, ha alsónadrágban énekelsz az esőben, vagy kinevet valaki. Nem kell rágörcsölni semmire!