Beleszerettem egy fiktív személybe. Megszabaduljak?

Nincs sok szabadidőm. Grafikus vagyok, és író is. Rohannak a napjaim.

Nem hiszem magamról hogy fennkölt vagyok. Nem is feltétlenül kell címkét rakni a témára, amin az ember elgondolkodik. Felőlem a szemedben lehetek é lüke, elvon vagy akármi más. De ha így van valószínű nem tudsz egy síkon gondolkodni velem, és így segíteni sem.

Tudni kell még rólam hogy félek az emberektől, és hogy azt hiszen népszerű vagyok köztük ennek ellenére is. Van aki azt állítja szeret engem, ami nagyon furcsán élek meg. Sokáig biztos voltam benne hogy jó ez így ahogy van. Aztán elfáradtam. Nem tudom emellett kellene e kitartanom visszatérve az eddigi megszokásaimhoz, vagy hogy váltsak e irányt. Az utóbbi félek, önmagam meghazudtolása is lehet.

De ha megvádolnátok azzal hogy rossz döntés volt ezt az oldalt választanom megoldásként, azt megértem. Össze vagyok zavarodva, tehetek tévedésből is dolgokat

Muszáj megerősítenem mennyire nevetséges azt állítani rólam hogy sok szabadidőm lenne :)

Valahogy aranyos ez az eltévedt gondolatmenet.

Ezzel tisztában vagyok, nem is tervezek ilyesmik. Talán csak a kíváncsiság bizonytalanít el, hogy nem tudom mi az ami a legtöbb ember boldoggá teszi. Fajunk túlságosan függ a környezetétől, és ezzel nem is vagyunk egyedül. Most azt kívánom bár ne így lenne :)

Valószínű lassan visszasompolygok képzeletem birodalmába, és továbbra is az alkotásnak szentelem magam.