A tervgazdálkodás legfőbb jellemzője a szovjetunioban?

1., Kolhozok, hazánkban termelő szövetkezetek kolhoz mintára, elsősorban az akkori nemesség és parasztság önkéntes felajánlásai alapján a szocializmus közös építése céljából

2., a szocialista mezőgazdasági és ipari szabályozás értelmében fejlett termelési eszköz magántulajdonban nem lehet ezért az ipar a mezőgazdaság termelőszövetkezeti és kolhozi (szovjetunió) részére szolgált ki mezőgazdasági fejlesztéssel

3., ipar: Nehézipar fejlesztése, acélipar fejlesztése, erőművek építése, elektro-acélipar indulása, világméretű acéltechnológiák kidolgozása, létrejön a világ legjobb acélipara, átállítható gyárak: Termelés és háborús célok kiszolgálása. Építőipar: Házgyárak és építő vállalatok létrehozása. Panelház program. Városiasodás megindulása, az emberek a városokba költöztek gyárakban dolgoztak. A mezőgazdasági munka kizárólag termelőszövetkezetekre koncentrálódott. Termékek exportálása sovejetunióba. A magyar ipar termékei versenyképesek a nyugati piacon is. A privatizáció a rendszerváltás után ezt lesöpri és a piacképes gyárakat bezárják pusztán piaci alapon. A koncentrált agyi tőke így gyakorlatilag nullára fut az országban. Ipari robot munkásokra cserélődnek a komoly múlttal, tudással és szakértelemmel rendelkező szakmunkás és mérnök gárda. A számítástechnikai ipar a videotonban összeomlik. A szovjetunió csodája és legvidámabb barakja volt az ország. A vidámságot csillebércen kezdte meg az úttörő ifjuság, a gyárakban folytatta majd a kastélyokból átalakított idősotthon sakkpartikon nevelkedtek, sakk világbajnokaink Polgár Judit és Kaszparov meccs.

Tehát a kettes.