Miért vagyok elcseszve?

1. Zárkózott vagy. Pont.

2. Attól, hogy valaki zárkózott, még nincs az illető "elcseszve". Ez nem betegség, se nem fogyatékosság.

3. Édesanyád halálát talán még nem dolgoztad fel. Ebben egy pszichológus tényleg segíthet, ha kell. (Bár egy anya elvesztése után az egy év az szinte semmi.)

4. Beszélgetni akkor tudsz majd, ha: meg tudsz másokat hallgatni + lesznek gondolataid. Ebben segíthet, ha sokat olvasol, nézel filmeket. Lehetőleg nem csak szadomazochista horrorpornó-scifikrimiket, hanem amikben esetleg gondolatok is előfordulnak (és azokat "kigyűjtöd").

5. Tudsz változtatni ha akarsz; már miért ne tudnál?

Kedves Kérdező!

Kettes hozzászóló, amit leírt, abban teljesen igaza van. Fogadd meg a tanácsait!

Egy dologról nem írt, az a napi rutin, a szokásaid halmaza, ami fogva tart.

Javaslom a következőt:

írd össze, hogyan folyik egy napod. Minél részletesebben, annál jobb! Aztán, ha ez megvan, szépen lassan kezdd el megváltoztatni. Ha eddig nem fagyiztál, fagyizz v egyél egy jégkrémat! Ha eddig napi 8 órát gépeztél, gépezz csak hatot. Ha eddig hideg kaját ettél, készíts tükörtojást, stb, a lényeg, h a kicsi dolgokkal kezdd a változást, aztán haladj a nagyobbak felé. Ha nem jártál el otthonról, menj le fél órára, ha nem voltál könyvtári tag, iratkozz be stb. És észre fogod venni magadon, h ki lehet szabadulni a monotóniából, abból, h a gondolataidnál fogva felcsavarod magad, mert mindig ugyanazon őrlődsz. Meg fogsz lepődni, de ha követed a tanácsaimat, negyed év múlva új hobbid is lesz.

Ha a viselkedésedet apró lépésekkel megváltoztatod, a gondolkodásod is meg fog.

Minden nap tegyél egy-egy új dolgot, amit addig nem, és hagyj el vmit, amiről tudod, h nem tesz jót neked (túl sok játék, túl sok tévénézés).

Fog az menni, nem vagy elcseszve!