Mi lesz ennek a vége?

Szerintem nem kell aggódnod miatta. Egyébként engem se érdekeltek nagyon ezek a dolgok 15 évesen. 16 voltam először szűk baráti körben szilveszterezni és nem a piáláson volt a hangsúly csak jól éreztük magunkat. Egyébként nekem sincs sok barátom, de elég, hogy itt a családom és azok a barátok akikkel bármit megtudok beszélni több nem kell (szerintem). Ráadásul évente kb 2x-3x megyek "bulizni", tehát kiengedni a gőzt és ennyi elég. Légy büszke a húgodra, sokra fogja vinni az életben. ^^

19/L

Leírom a saját történetemet,hátha ezzel egy kicsit közelebb viszlek a tesódhoz.

Én is nagyon elhivatott vagyok,de én a természettudományok terén.Már általános iskolában is így voltam ezzel.Amíg az összes korombeli lány fodrász,műkörmös,kozmetikus stb. akart lenni,én addig azt terveztem,hogy tengerbiológus,vegyész,viharkutató vagy ilyesmi leszek.De még a családom is azt gondolta,hogy ezek csak gyerekkori kalandos álmok.Én viszont bebizonyítottam,hogy engem tényleg ezek a dolgok érdekelnek,semmi más.Most egyetemre járok,Természettudományi Karra.Még nem döntöttem el konkrétan,hogy mire szeretnék szakosodni, alkalmazott környezeti analítikán vagy alkalmazott környezeti ökológián gondolkodom.

Mindez persze rengeteg tanulással jár.A barátaimtól állandóan azt hallgataom,hogy ezek a legszebb fiatalkori éveim,hogy majd évek múlva bánni fogom,hogy nem éltem fiatalként.Amikor elmesélem nekik a vágyaimat és az álmaimat,csak néznek rám furcsán.Nem értik meg,hogy én teljesen másképp gondolkodom.Nem vagyok az a bulizós típus,én nem érzem jól magamat egy szórakozóhelyen sem.Azt gondolom,nem hagyok ki semmi olyat az életemből,ami miatt később bánkódni fogok,mivel ez engem boldoggá tesz.Még akkor is,ha mások ezt képtelenek felfogni.Engem tényleg nem érdekel más,a gondolataim állandóan csak ezek körül a dolgok körül forognak.

Olyan dologgal szeretnék foglalkozni,aminek látom is az értelmét.Nem egy irodában akarok egész életemben gubbasztani,csak csinálni valamit,csak azért,hogy pénzem legyen,közben meg elveszítsem az emberségemet.Az orvostudomány egy csodálatos dolog.Nagyon különleges lehet a tesód,ha már ennyi idősen így gondolkodik.De még fiatal,az elképzelései rengeteget változhatnak.

Mindenesetre nekem nagyon jól esett volna,vagy jól esne,ha lenne valaki,aki megért és támogat az elképzeléseimben.A szüleim végre már belátták,hogy engem ez érdekel,de a barátaim más lapra tartoznak.

Hidd el,a húgodnak a támogatás a legfontosabb,hogy érezze,hogy komolyan veszitek és elfogadjátok.

19/L

A gond már ott kezdődik hogy mi a kiélés? Szerintem olyan mint kiélés nem is létezik csak a sok buta ember találta ki aki nem képes másra. Kiélés alatt a legtöbb ember azt érti hogy piálni, szexelni, bulizni, drogozni, felelősség nélkül élni, baromságokat tenni. De valójában erre egyetlen normális embernek sincs szüksége és nem attól fog 60 éves korában megszakadni a szíve hogy kevesebb f*szt fogott mint kilincset vagy hogy nem tört be egy kirakatot!

Ha létezik is ez a kiélés dolog akkor sem ilyeneket jelent, hanem olyan dolgokat amiket már felnőtten, amikor családod van meg dolgozol nem tudsz megtenni. Pl sokat lenni a barátokkal, extrém dolgokat kipróbálni vagy olyan hobbit amit később nem űzhetsz. Több olyan lány is ismerek mint a húgos és egyik sem gondolta meg magát, közben pedig jól elvoltak együtt, volt barátjuk is...