Mi a legnagyobb fájdalmad?

Hogy 5 éve nem láttam a tesóm

Kicsit összetettebb, de összekapcsolódik valamilyen szinten. Az, hogy csak viszonzatlan szerelmeim voltak. És nem véletlenül hagytam ki, hogy "eddig csak", mert nem látok rá bármi esélyt, hogy ezután változna, ugyanis, ha fiú lennék, én se kellenék magamnak. Vannak, akik azt mondják, hogy azért, mert nincs önbizalmam, de ezzel úgy vagyok, hogy valóban nincs, de miért is kéne, hogy legyen? Elvégre nincs rá okom. És én nem hibáztatok senkit, amiért nem kellek nekik, de attól még fáj. Ahogyan az is, hogy megpróbáltam nem foglalkozni az érzéseimmel, és mindenkinek azt mondogattam, hogy "érzelmek? az mi? nekem nincsenek olyanaim", de ettől függetlenül most is szerelmes vagyok egy fiúba, aki eleinte lehitette velem, hogy akar valamit, de mégse. De persze megértem.

A legnagyobb fájdalmam az, hogy már soha többet nem láthatom az apámat. Még kicsi voltam, amikor meghalt.