A hővezetés és a hőszigetelés fordítottan arányos?

Nem pontos a kérdés..

A hővezetés azt jelképezi, hogy mondjuk 1 m2 bizonyos falvastagságú anyag mekkora hőmennyiséget "enged át" a másik oldalára.

Pl. a hungarocellnél van egy érték ez 0,04 betonnál ennek a 10x-ese, kb. 0,4, és ez a rosszabb hőszigetelés szempontjából.

A tényleges hőátbocsátás függ a szigetelőanyag vastagságától, annak felületétől (m2), és a kinti illetve benti hőmérséklet különbségétől.

Ezekkel az adatokkal már számolható..

Rossz a kérdés. Esetleg így tudnám elképzelni:

A hővezetés a hőellenállás reciproka?

Igen.

[link]

Hasonló mellesleg az elektromos ellenállás (Ω, ohm) és a vezetés (S, siemens) fogalma.

Ami biztos, hogy ilyenkor nem a hő százalékáról kell beszélni, legfeljebb a hőmérséklet százalékáról.

Hő gyakorlatilag a hőmennyiség rövidítése.

Hasonló, mint amikor energiát mondunk és energiamennyiséget értünk alatta, ráadásul a hő is az energia egyik formája (hőenergia).

Hőmennyiség és hőmérséklet két külön fogalom, mint ahogy az energia és a teljesítmény is.

Hogy valamennyi hőenergia mekkora hőmérsékletre emel egy "valamit" az a különböző feltételek / veszteségek függvénye.

Úgy látszik, a vékony alucsövet jobban lehűti a környezeti levegő, pláne ha az hullámos gégecső, ami nagyobb felületet képvisel.

De az nem a belsejében áramló levegő hőmérséklete, ami láthatóan nagyobb, mint azt kiderül a PVC hőmérsékletéből.

Itt számíthat még a csövek színe is, a hősugárzás szempontjából.

Szerintem a hőmérséklet mérés módszerével van a probléma.

Ha az alu csőbe belefújod az 50 C fokos levegőt akkor a külső felületének melegebbnek kellene lennie mintha ugyanezt az 50 C fokos levegőt ugyanolyan átmérőjű ráadásul vastagabb falvastagságú PCV csőbe fújnád.

Az alu csőnek közel 50 fokosnak kellene lennie.

Magyarázat lehet még az általad leírt látszólagos ellentmondásra (paradoxonra), ha a PVC csöved nagyobb átmérőjű, mint az alu-cső, így a keresztmetszet bővülés miatt fellépő örvénygyűrűk jobb hőátadásra késztetik a levegőt. Másképpen fogalmazva, az alu-csőben laminárisan áramlott a levegő, azaz a cső felületéhez közel eső levegő molekulák szinte álltak, alig mozogtak, ebből adódóan egy hőszigetelő határréteget alkottak.

Amikor a levegő átlépett a tőle vastagabb PVC csőbe, akkor az áramlás a hirtelen keresztmetszet változás miatt turbulenssé (gomolygóvá, örvénylővé) vált, ez az örvénylő levegő mozgás folyamatosan összekeverte a levegőt, így a csőfalhoz jobban eljutottak a forróbb levegő molekulák is.

Ha belenézel egy kandallónak a D=150 mm átmérőjű kályhacső nyílásába, akkor látsz benne egy szűkítő gyűrűt ami kb. D=130 mm-en engedi át a füstöt. Ennek a peremnek jelentősége van a hőleadás szempontjából. A kandalló gyártója tehát nem kitolásból rakja bele, hogy fojtsa az áramlást, hanem azért, hogy örvénylővé tegye forró füstöt, ezzel ugyanis fokozza a hőleadást a kéményig vezető füstcsövön.