Hogy állapíthatók meg egy bipoláris tranzisztor kivezetési?
Egy bipoláris tranzisztor tokján nincs, vagy lekopott a felirat, csak annyi bizonyos, hogy a tranzisztor működőképes. Milyen módszerrel állapítható meg, hogy melyik kivezetése a kollektor, bázis és emitter?
Az interneten talált leírás szerint, amit a „Hobbim az elektronika” című 1977-es könyvből szó szerint másoltak ki:
„PNP tranzisztor esetén a kivezetések meghatározását a következő módon végezzük el:
1. Először mindig a bázist keressük ki. Az ellenállásmérő negatív polaritású kivezetését addig váltogatjuk a tranzisztorlábak között, amíg a másik két láb felé egyaránt kis ellenállást tudunk mérni. Ez esetben az ellenállásmérő negatív polaritású kivezetéséhez kapcsolt tranzisztorláb a bázis.
2. A második méréssel az emittert és kollektort határozzuk meg. Az ellenállásmérőt a két ismeretlen tranzisztorlábra kapcsoljuk.
A szabadon álló bázist a pozitív polaritású kivezetéshez kapcsolva az ellenállásérték nagymértékben megnő, a bázist a tranzisztor emitteréhez kapcsoltuk. Ha az ellenállás növekedése nem jelentős, az ellenállásmérő kivezetéseit fel kell cserélni, s az újabb méréssel az előbbi jelenséget fogjuk tapasztalni.”
Az 1. pont, a bázis meghatározása egyértelmű. Viszont a 2. pontban leírtak nekem nem váltak be, a kollektorra és emitterre csatlakoztatott ellenállásmérő szilícium tranzisztornál – a bázisnak az ellenállásmérő pozitív kivezetéséhez való érintése nélkül is – mindkét irányban „végtelen” értéket mutat, akkor hová tudna még tovább növekedni?
Ti milyen módszert használtok erre?
válasza:Kollektorra zárd a bázist.
A multiméterek tranzisztorvizsgálójával is lehet (amelyik tud ilyet), mert ha rosszul dugod be, attól nem lesz baja, viszont addig nem mutat bétát, míg el nem találod.
De manapság már minimum, hogy kell rendelni Kínából olcsón egy LCR-T4 tesztert.
Bárhogy rakod be, azonosítja a lábakat, legyen az FET, tirisztor stb.
válasza:Egyébként sem jelzi felirat a lábakat. Jelezheti fül az emittert, illetve a TO-92 toknál kétféle lehetőség szokott lenni: bázis középen, vagy kollektor középen.
Esete válogatja, akadnak még más azonosítási lehetőségek is.
Szervizmérnök úr!
Jó, felirat nem jelzi a lábakat, de, ha rajta van a típusa, akkor kikereshető az adatlapjáról a bekötése. Például a régi szovjet tranzisztorok nem mindegyikén volt felirat, vagy csak egy betű, vagy színes pontok. Én erre gondoltam, amikor a típusa kideríthetetlen.
Én még ezt a hagyományos módszert alkalmaztam, a multiméter 200 kΩ-os méréshatárában:
PNP tranzisztornál a már kikeresett bázisra csatlakoztatjuk az ellenállásmérő negatív érintkezőjét, amelyik elektróda felé kisebb ellenállást mérünk az a kollektor, amelyik felé nagyobbat az az emitter. NPN tranzisztornál fordított polaritással. Ezt több tranzisztoron is elvégezve:
BC212 B-C: 50,8 kΩ B-E: 52,3 kΩ
BC182 B-C: 49,1 kΩ B-E: 51,6 kΩ
BC301 B-C: 48,7 kΩ B-E: 49,8 kΩ
BFY46 B-C: 45,3 kΩ B-E: 47,6 kΩ
Vagyis ez a módszer helyesnek látszik, szerinted is jó? Persze, ahogy írtad, erre ma már egyszerűbb lehetőségek is vannak.
Köszönöm a választ, ez tényleg egy jó kis teszter.
válasza:Azért is írtam, hogy esete válogatja, lehetett színes pont, lehet a kollektor a fémtokra kötve, bár az oroszoknál bázison is előfordult, ha jól rémlik.
De azok a mért ellenállások nem mérvadók, mert itt egy-egy diódaátmeneten eső feszültségre reagál a műszer, ami műszerenként eltérő eredményt mutathat.
Vagyis konkrétan nem ellenállásmérés történik, ez nem olyan, mint egy MOSFET például, aminek van mérhető D-S csatorna-ellenállása.
A multiméter diódavizsgáló állásában kimutatható a nyitóirányú feszültségesés, de azt is befolyásolja a műszer mérőárama, így abból sem lehet nagyon általánosítani.
Bár én nem szoktam ilyen szempontból figyelni, de abban lehet valami, hogy az emitter felé eső átmeneten kevéssel több feszültség esik, azonos mérőáramot tekintve.
Erre reagál úgy a műszer látszólag, mintha nagyobb ellenállás lenne, de a kettő nem ugyanaz.
Egyértelműbben ez úgy lenne azonosítható, ha próbapanelon összedobsz egy tesztáramkört, bázisosztóval, megfelelő ellenállás a kollektor és emitterkörben, ami a fordított polaritás elleni károktól megvéd.
Ami közismert szakmailag, hogy normál munkapontban a B-E átmeneten egy diódányi feszültség esik, ennek kimutathatónak kell lennie a tesztáramkörben.
válasza:Én sem az mért értékre gondoltam, mert azonos típusok esetén is szinte ahány darab annyi érték mérhető, hanem arra, hogy a B-C dióda mindig valamivel kisebb ellenállást mutat, mint a B-E dióda. Ezt valami szakkönyvben, vagy szakmai lapban olvastam, lehet, hogy a Rádiótechnikában, de már nem emlékszem, melyikben.
Köszönöm a válaszodat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!