A mai, utcáinkban lévő légvezetékek terhelhetősége mekkora?

Szabadon azért volt, mert a szocializmusban sokáig ne voltunk képesek megfelelő szigetelőanyagot gyártani, a Nap mindig beleszólt. Természetesen az eszköztelenség is közrejátszott, mert a csupaszt azt nagyjából csak végig kell nézni hibakeresés gyanánt. Meg nem is számított annyira az, ha sötét lett, hiszen szinte mindenki élt akkor, mikor még nem is volt villany náluk.

Aztán később jött a kötegelt-szigetelt, aminek számos előnye volt. Kisebb helyigény, kevesebb vas meg porcelán, kevesebb zárlat.

A terhelés bizonyos korokban nagy szerepet játszott, aztán később meg nem. Gyakorlatilag ma sem. Utoljára a hőtárolós kályhák fellendülésekor volt ez probléma, de aztán legtöbb helyre jött a gáz.

Kötegelt-szigeteltből ugyanazon oszlopsorra ki lehet vinni még egy áramkört, ha éppen a terhelés gondot okozna.

...konkrétan a tipizált gerinc az 95 mm2, ez csupaszon 275 A-el terhelhető, szigetelten meg 225 A-el. Ugyanez a szokásos leágazó 50-esre 180 és 140 A.

Alumínium vezetőre, mert a nemesített alumínium kb 10 %-al kevesebbet bír.

Szerintem a kisfeszültségű szabadvezetékes hálózatok legtöbb esetben még ma is bőven megfelelnek a vezeték melegedése szempontjából. Fenti válaszadó által írt áramok elég ritkán fordulnak elő, akkor is ált. csak másodpercekre..

Sokkal inkább az okozhat gondot, hogy ilyen, jellemzően hosszú vezetékszakaszokon (családi házas övezetekben területileg kiterjedt trafókörzetek) elég nagy is lehet a feszültségesés, a trafótól távolabbi ingatlanokon csúcsidőtájt. De ezzel a mai elektronikus készülékek már megbirkóznak, fűtőkészülékeknél annyit jelent, hogy kissé lassabban melegszik meg az ebéd, a motorok közül főleg a kommutátorosak gyengébben járnak, egyedül az izzóknál jelent komolyabb hatékonyságromlást, de azok már úgyis kiszorultak. Megvan, hogy az áramszolgáltató milyen csatlakozási feszültségtartományt kell biztosítson, és az idő milyen százalékában, mekkora mértékű lehet a csökkenés. Ezzel persze alapból csak ott foglalkoznak, ahol komolyabb hálózatfejlesztés van, pl. új utca épül ki, vagy nagyobb társasház épül vhol. Ilyenkor középfeszültségű hálózatfejlesztés is lehet, de kisfeszültségű mindenképp. A gondot az szokta jelenteni, hogy kommunális téren egyre több a hőszivattyú, már nemcsak hűtőgépként, de "fűtőgépként" is, és ezeket folyamatosan, egymással egyidejűleg járatják is, ha olyan az időjárás.

"Ezzel persze alapból csak ott foglalkoznak"

Azért ez nem egészen így van. Saját mérési programjuk is van, és az energiahivatal is tetet fel velük regisztráló készülékeket. Harmadik lehetséges input a fogyasztó bejelentése. És akkor intézkednek.