A múlt héten szinte elégett a vilanyóránál a kismegszakító. Le lett cserélve egy 16B-re. A lakás aluvezetékes. Alig merek használni elektromos dolgokat. A fűnyíró 1000w-os. Leégetheti a rendszert?

„A szocializmusban a másfeles alumínium lakás áramkörében 22 A terhelésig volt jó.”

Egy vezeték terhelhetősége nem a társadalmi rendszertől függ.

[link]

Ez ugyan már elavult, de tájékoztató jelleggel megfelelhet. Az 1,5-ös alumínium vezetékre csak a legkedvezőbb esetben érvényes a 22 A, de a sor végén a hozzá ajánlott biztosító csak 10 A-es, így eleve nem is lehetne 22 A-rel terhelni. A szokásos szerelés esetén, vakolatban elhelyezett védőcsőbe húzva, a táblázat szerint már csak 13 A-rel terhelhető…

Egyetértek Szirtyvel, én sem alkalmaznék az 1,5-ös alumínium vezeték védelmére 16 A-es kismegszakítót. A mai gyakorlatban az 1,5-es rézvezeték védelmére is csak 10 A-es kismegszakítót szokás használni.

10-es jól írta, az 1000 W-os fűnyíró önmagában még nem okoz problémát, de, ha ugyanakkor más komolyabb teljesítményű fogyasztók is működnek, akkor már lehetnek problémák.

A vezeték túlterhelésekor előállhat olyan helyzet, hogy a kismegszakító még nem kapcsol le, de az áram már túllépi a vezetékre megengedett értéket. Ilyenkor a vezeték a megengedettnél jobban melegszik, egy idő után megolvad a szigetelés, valószínűleg zárlat keletkezik, ekkor leold a kismegszakító. De mire ez bekövetkezik a megolvadt szigetelés meggyulladhat, tüzet okozhat.

"Egy vezeték terhelhetősége nem a társadalmi rendszertől függ."

Nem bizony, hanem a korszakban érvényes szabványoktól, csak a korszak meg a szabványai erősen öszetartoznak.

"Az 1,5-ös alumínium vezetékre csak a legkedvezőbb esetben érvényes a 22 A"

És ez az eset volt érvényes a lakások fogyasztásmérő utáni vezetékeire, lásd alább.

"de a sor végén a hozzá ajánlott biztosító csak 10 A-es, így eleve nem is lehetne 22 A-rel terhelni."

Csakhogy az az ajánlott biztosító oszlop az egy hülyeség, olyan a szabványban nem volt. Nyolc általános iskolai értelemmel is már csak meg kéne kérdőjelezni, hogyan lehet a terhelhetőség különféle körülményektől függően 13-17-22 A, és mégis csak 10 A-re lehet biztosítani. És ebben a kérdésben benne van az következtetés, hogy az a 10 A az egy marhaság. Még egyszer: olyan oszlop a szabványban nem volt.

"A szokásos szerelés esetén, vakolatban elhelyezett védőcsőbe húzva, a táblázat szerint már csak 13 A-rel terhelhető"

Nem igaz, mert a csoportbeosztás az elavult, az utolsó szabvány (1979-es kiadás, visszavonva 1998-ban) szerint ez volt a szöveg:

2.2. Terhelhetőségi csoportok

2.2.1. Az A terhelhetőségi csoportba tartoznak a

– tömör (perforálatlan) szerelőlapon elhelyezett vezetékek,

– a több rétegben egymáshoz szerelt védőcsövekben (ill. vezetékcsatornában) elhelyezett vezetékek, a lakások

fogyasztásmérő utáni vezetékeinek kivételével.

2.2.2. A B terhelhetőségi csoportba tartoznak

– a 2.2.1. szakaszba nem tartozó vezetékek a lakások fogyasztásmérő utáni vezetékeinek kivételével,

– a lakások villamos alapfűtésének a vezetékei.

2.2.3. A C terhelhetőségi csoportba tartoznak a lakások fogyasztásmérő utáni vezetékei, a villamos alapfűtés vezetékeinek kivételével.

Mint látható, a szöveg egészében egész más.

Azon mulatságos elgépelésből, hogy egyszerű főáramköri vezeték (mert a szabvány régebbi kiadásában egyerű van :D ) , szakember tudhatja, hogy melyik villanyszerelési könyvből lett ez a balfácánság kimásolva.

„ Nyolc általános iskolai értelemmel is már csak meg kéne kérdőjelezni, hogyan lehet a terhelhetőség különféle körülményektől függően 13-17-22 A, és mégis csak 10 A-re lehet biztosítani.”

Akkor mekkora az 1,5 mm²-es vezeték terhelhetősége és mekkora áramra kellene biztosítani? Erre nem kaptunk válast.

Egyébként miért ne lehetne nagy eltérés a megengedett terhelőáramokban a különböző körülményektől függően? Például az 1,5 mm²-es háromerű PVC szigetelésű kábel terhelhetősége levegőben 19,5 A, földben 27 A. Vagy ugyanaz a PVC szigetelésű kábel 30°C környezeti hőmérsékleten I árammal terhelhető, 50°C-on csak 0,71×I árammal, 70°C-on nulla árammal. Aztán még vannak az egyéb csökkentő tényezők az elhelyezéstől függően. Ezek nem nagy eltérések az alapterhelhetőséghez képest?

Az nagyon érdekes, amikor valaki arra hivatkozik, hogy az ilyen-olyan régi táblázat, régi szabvány elavult. Egy ugyanolyan anyagú, keresztmetszetű, szigetelésű vezeték alapterhelhetősége miért lett volna más mondjuk 30 évvel ezelőtt és most? Ezek szerint, szerinted a régi táblázatokat és szabványokat mind hozzá nem értő dilettánsok állították össze?

"Egy vezeték terhelhetősége nem a társadalmi rendszertől függ."

Nem bizony, hanem a korszakban érvényes szabványoktól, csak a korszak meg a szabványai erősen öszetartoznak."

Szerintem meg se társadalmi berendezettségtől, se szabványoktól nem függ. A fizika törvényeitől függ. A fizika pedig baszik mindenre, ha az égéshez szükséges feltételek megvannak, akkor ott előbb-utóbb égés lesz, kommunizmusban is, fadizmusban is, meg parlamentáris demokráciában is.

Szakmai tapasztalatból mondom, hogy sosem a vezeték közepe volt a gond, hanem a vége.

És az, hogy mit és hogyan kötöttek össze. A terhelt rendszeren mindig a kötés volt a gyenge láncszem.

"Akkor mekkora az 1,5 mm²-es vezeték terhelhetősége és mekkora áramra kellene biztosítani? Erre nem kaptunk válast."

Dehogynem. Eggyel a kérdésed előtt olvasható, hogy lakásban 22 A- És a #11-esben meg pont ugyanez olvasható.

"Egyébként miért ne lehetne nagy eltérés a megengedett terhelőáramokban a különböző körülményektől függően? "

Ki mondta, hogy nem lehet? :D Pont én írom, hogy "különféle körülményektől függően 13-17-22 A" De ha te is azt mondod, akkor műszakilag megindokolhatatlan a körülményektől független egy biztosítóérték. Erről beszélek. :D

"Az nagyon érdekes, amikor valaki arra hivatkozik, hogy az ilyen-olyan régi táblázat, régi szabvány elavult. Egy ugyanolyan anyagú, keresztmetszetű, szigetelésű vezeték alapterhelhetősége miért lett volna más mondjuk 30 évvel ezelőtt és most? Ezek szerint, szerinted a régi táblázatokat és szabványokat mind hozzá nem értő dilettánsok állították össze?"

Miért lenne nagyon érdekes? Igen, más volt. Például, a legegyszerűbbet említve, nem 30, hanem 25 C fokra volt az alap. Nem ugyanolyan hőszigetelésű falra számolnak ma, mint 1970-ben. Mások a fogyasztási szokások. Más lehet a PVC gyártástechnológiája. Ésígytovább. Ki beszélt dilettánsokról? Régen is jó szakemberek voltak, Ezt az egész értelmetlen hőbörgésedet nem értem, de hát ha értelmetlen, nincs is mit rajta érteni.

"Szerintem meg se társadalmi berendezettségtől, se szabványoktól nem függ."

Igen, valóban, nem a terhelhetősége, hanem a megengedett terhelhetősége, mely viszont a berendezkedéstől és az ezeket tükröző szabványoktól függ, miután a megengedett terhelhetőség az annak a függvénye volt, hogy előírt idő alatt a terhelhetőségek összegződött hatása ne tegye jobban tönkre a szigetelést, mint amennyire az elvárható volt az élettartamot tekintve. Hát oda volt írva, hogy ennyire lehet maximum terhelni. És az elején meg oda volt írva, hogy e szabvány alkalmazása kötelező. :D