MI történik az árammal miután túljut a fogyasztón?

"A nullán nincs feszültség, ha minden rendben van, "

A nulla csupán a szerepe miatt nullpotenciál a talaj felé.

Ettől eltekintve pl. egy transzformátor két kivezetése közül melyik a nulla?

„ Menjetek el kanásznak, hátha a disznótolvajok az ottan elkövetett marhaságokat jobban tolerálják...“

Szerintem többet segítesz, ha elmondod neki, miért nem veszteség a járulékos kapacitás (+ esetleg induktivitás).

"miért nem veszteség a járulékos kapacitás (+ esetleg induktivitás)."

Mert nem végez munkát.

Önmagában nem veszteség, de okoz veszteséget a vezető ellenállása miatt.

De veszteség. Ha váltakozó feszültségre kötsz egy kondenzátort, lesz neki egy bizonyos impedanciája, látszólagos ellenállása. Persze a feszültség és az áram nem lesz rajta azonos fázisban. Egy kondenzátor betöltése többszáz kilovoltra, majd 10 ms múlva ellentétes potenciállal ugyanekkora feszültségre tölteni energiát igényel. Ugye az megvan, hogy a CPU-k fogyasztásának jelentős része a chipen lévő vezetősávok másodpercenként több milliárd alkalommal történő potenciálváltozásának energiaigényéből adódik, és ezért mennek folyamatosan lefelé a vezetősávok méretével (a "nanométer, tudod...), hogy ez a belső kapacitás csökkenjen.

Szólj, mikor jössz a disznókért, hogy kividd őket legelni...

A kondenzátor kapacitív terhelése áramot produkál. Ez az áram nem végez munkát, a vele számított teljesítményt ezért hívják úgy hogy meddő teljesítmény.

A lakások fogyasztásmérője meg sem méri (mert nem végez munkát).

"a CPU-k fogyasztásának jelentős része..."

Hővé alakul, elvész -> veszteség. Ez azonban teljesen más történet!

Szirtynek teljesen igaza van, már megszoktam elektrotechnikából.

Ismerősöm német egyetemen tanult alap elektrotechnikát, a rezgőköröknél 2 sablon válasz volt arra, hogy hová lesz az energia a rezgőkörben. Ha volt ellenállás akkor wärmeverlust (hőveszteség) és elektromagnetische strahlung (elektromágneses sugárzás) volt a válasz, ha csak ideális kapacitás és induktivitás volt, akkor csak az utóbbi volt helyes. De 50Hz-nél nem beszélünk ilyenről, csak az ohmikus részem a hőveszteségről.

50 Hz-nél is van elektromágneses sugárzás, csak az nagyon kis mértékű. De több száz vagy ezer km-es távvezetékeknél jelentős lehet.

Kapacitív veszteség:

A távvezetéknek van kapacitása, de ennek nagyfeszültség esetén van jelentősége. Hosszú távvezeték esetén kompenzáló fojtókat iktatnak be.

"Kapacitív veszteség:

A távvezetéknek van kapacitása..."

De az önmagában nem veszteség, hanem meddő, ami kompenzálható ahogy írtad.

A veszteség nem kompenzálható :)