Vezetéket feszültség esésre miért hatásos árammal méretezünk?

A fogyasztót az érdekli, hogy nála mekkora feszültség jelenik meg, és nem az, hogy a vezetéken mekkora feszültség esik. A feszültségesés a villamosművek tankönyv definíciója szerint a tápfeszültség abszolút értékének és a fogyasztóra jutó feszültség abszolút értékének a különbsége:

e=|Ut|–|Uf|≈2·I·ϱ·ℓ·cosφ/A

Az eltérés nem nagy, de „e” nem egyenlő a vezetéken eső I·Zv feszültséggel, ezért nem a látszólagos árammal számítják a feszültségesést. Itt hosszadalmas lenne leírni miért, de ennek alapján talán érthetőbb lesz:

[link]

Ez a villamosművek tankönyv alapján készült.

Szirty, nem az a baj, hogy nem értesz hozzá, hanem az, hogy nagy pofával hülyeségeket beszélsz. Már javasoltam, végezz el egy iskolát. Szakközéppel kezdhetnéd, aztán, ha mennek a váltakozóáram tulajdonságai, akkor léphetsz tovább.

Jelen esetben a marhaságod felmérésére ajánlom #11 hozzászólásában leírtakat elemezni. Jelentkezz, ha megértetted.

Vortrex

„A hatásos teljesítmény alakul hővé, az károsítja a vezetéket, nem a csúcs áram. Ez egy szorzat, elég egy tagját megszorozni cos fi-vel. Hívhatnák hatásos feszültségnek”

Vagyis a hatásos teljesítményt hívhatnánk hatásos feszültségnek? Ez igen érdekes lenne, de mondjuk inkább úgy, hogy marhaság.

A vezetéken hővé alakuló teljesítmény: Pv=I²·Rv. Ezt nem kell megszorozni semmiféle cosφ-vel, a vezetéken keletkező veszteséget a látszólagos áram hozza létre. A kérdező a feszültségesésre volt kíváncsi, minek hozod ide vezetéken keletkező veszteséget, ráadásul teljesen rosszul.

„A vezetéken eső feszültséget sem hobbiból számolják, hanem annak okán, hogy csökkentsék a vezetéken eső teljesítményt, és teljesítmény képletében szorzatok vannak cos fi-vel, ezért lényegtelen hogy a cos fi-t kihez kötik, mert nem változtat a szorzat eredményén.”

Ne keverd már össze a fogyasztó teljesítményét és a vezetéken keletkező veszteségi teljesítményt.

A fogyasztó hatásos teljesítménye: Pf=Un·I·cosφ

A vezetéken keletkező veszteségi teljesítmény: Pv=I²·Rv

Mi az, hogy a vezetéken eső teljesítmény? Aki ilyeneket leír, az jobban tenné, ha nem szólna hozzá. Talán így egy kicsit jobban hangzana: a vezetéken eső feszültség és a vezetéken folyó áram hatására keletkező teljesítményveszteség.

Egyébként már leírtam, nem a vezetéken eső feszültség a lényeges, hanem a tápfeszültség abszolút értékének és a fogyasztóra jutó feszültség abszolút értékének a különbsége.

„Aztán ezt a teljesítmeny képletet kedvük szerint rendezhetik feszültségesése is, de innen örökölte a cos fi-t”

Nem, ez nagy tévedés, egyáltalán nem innen örökölte a cosφ-t. Fogalmad sincs az egészről. Bármelyik erősáramú szakkönyvben megnézheted, a mértékadó feszültségesés összefüggése:

e’=I·(Rv·cosφ+Xv·sinφ)

Ez egy levezetés eredménye, de abban a levezetésben éppenséggel szó sincs a teljesítményről, kivéve a legelején a látszólagos áram képletét.

„Lol, nem a latszólagos áram hozza létre a vezeték vesztesegét, hanem a hatásos.”

Ez egy hatalmas tévedés. Ha egy kis veszteségű kondenzátor a fogyasztó, például egy fázisjavító kondenzátor, akkor az áram hatásos összetevője igen kicsi. A fázisjavító kondenzátorokat igencsak nagy keresztmetszetű kábelekkel kötik be, vajon miért? Mert érdekes módon a vezetéken ekkor is keletkezik veszteség. A vezetéken keletkező veszteséget nem az áram hatásos összetevője, hanem a látszólagos áram hozza létre.