Ha van egy elektromos készülékem, legyen az egy fűnyíró, akkor, ha hurok van a vezetéken, többet áramot fog fogyasztani, mint kiegyenesítettel?

A 6 írta jól. Persze le is pontozták, főleg azok, akik csak hallottak valamiről valamit, de fingjuk sincs a témáról. A hosszabbító ohmikus ellenállása kb. semmit nem számít. Vegyünk egy 20 méteres 3x1,5-es hosszabbítót. Oda-vissza a vezeték 40 méter. Az 1mm2 keresztmetszetű rézvezeték ellenállása méterenként 0,017 ohm. A 1,5-es vezetéké 0,01133 ohm.

40 méteres hosszon az 0,453 ohm. 10 amper (2,3 kW) terhelésnél esik az egészen 4,53V, a teljesítmény 45W. Ami tekintve akár a feltekert kábel méretét tekinve nem vészes.

Viszont nézzük azt, amiért a 6 le lett pontozva, és amúgy nagyon közel járt: fel van tekerve a hosszabbító a fémdobra. Ettől kezdve az egy vasmag, rossz minőségű, de vasmag. A hosszabbító két vezetéke (a földet hagyjuk ki, nem játszik) az így keletkező transzformátor két tekercse. Az egyik szálon egyik irányba folyó áram ugyanilyen irányú áramot indukál a másik szálban is, csak azon éppen ezzel ellentétes áram folyik. Gyakorlatilag ezzel a kábeldob (ha fém) egy amúgy is nagyon rossz hatásfokú, de rövidre zárt transzformátorrá válik, ami sokkal nagyobb melegedést okoz, mint az ohmikus ellenállás.

"A 6 írta jól. Persze le is pontozták"

Nem írta jól!

A feltekert hosszabbító azért melegszik túl, mert nem tud hűlni. A melegedést pedig az ohmos ellenállása okozza nem örvényáram.

A műanyag dobos hosszabbító is ugyanúgy salakká olvad ha feltekerték és hegesztenek róla!

"Az egyik szálon egyik irányba folyó áram ugyanilyen irányú áramot indukál a másik szálban is, csak azon éppen ezzel ellentétes áram folyik."

Az ellentétes irányú áramok kiegyenlítik egymást és nem okoznak örvényáramot ezért melegedést sem.

"Az egyik szálon egyik irányba folyó áram ugyanilyen irányú áramot indukál a másik szálban is, csak azon éppen ezzel ellentétes áram folyik."

Ezt magad sem gondolod komolyan.

[link]

Műanyag dob, és csak belül olvadt.

Itt meg dob sincs:

[link]

[link]

Nem kell dob! A trafó is működik vasmag nélkül - csak sokkal sz.rabbul. Vagyis elég ha ledobod a tekercset a földre.

Érted? TEKERCS!

Akik itt kaffognad, hogy a 6 meg a 11 hülyeséget írt, azok nagyon kérem, hogy fejtsék ki hogy mi a hülyeség, miért hülyeség és pontosan mi zajlik le a feltekert hosszabbítóban!?

Mellesleg a telefonok vezeték nélküli töltések is ezen az elven működik....

Kérdező, éppen annak köszönted meg, aki tudományosan tálalta a valótlanságot.

#11

„40 méteres hosszon az 0,453 ohm. 10 amper (2,3 kW) terhelésnél esik az egészen 4,53V, a teljesítmény 45W.”

A 40 méteres hosszabbító ellenállása, a rajta keletkező feszültségesés és veszteség a kétszerese ennek, mert az oda- és visszavezetést is figyelembe kell venni.

„Az egyik szálon egyik irányba folyó áram ugyanilyen irányú áramot indukál a másik szálban is, csak azon éppen ezzel ellentétes áram folyik.”

Nem áramot indukál, hanem feszültséget. Ha már a transzformátorra hivatkozol: azonos oszlopon levő, azonos menetirányú primer és szekunder tekercsekben azonos irányú feszültség indukálódik. A szekunder oldal terhelésekor a szekunder tekercsben áram folyik, amely gerjesztést hoz létre. Emiatt a primer tekercs üresjárásban kicsi gerjesztőárama megnövekszik éppen akkorára, hogy a primer és szekunder oldali gerjesztések egyensúlyban legyenek: I1·N1–I2·N2=Ig·N1. Vagyis az, hogy a primer és szekunder oldali gerjesztés ellentétes irányú éppen a transzformátor normális üzemállapota.

Nézd meg itt, a 3. oldalon:

[link]

"Műanyag dob, és csak belül olvadt.

Itt meg dob sincs:"

Ezt mondom én is!

"Ezt magad sem gondolod komolyan."

Tegyél lakatfogót egy kábelre. Nullát mutat.

„Mellesleg a telefonok vezeték nélküli töltések is ezen az elven működik.…”

Ott is a primer és a vele csatolt szekunder tekercsben a gerjesztések ellentétes irányúak. Aztán mi van akkor, ha a feltekert hosszabbítót egyenáramon használják? Akkor is túlmelegszik, pedig egyenáram esetén a feltekert hosszabbítóban, mint tekercsben, nincs indukált feszültség.