Egy 16 ill. egy 36 amperes hálózat hány watt fogyasztást bír el?

Hm.. Fizika, 8. osutály.

16A*230V=3680W=3,68kW

36*230=8280W=8,28kW

Ne legyetek már ennyire fogalmatlanok.

A 380-as (illetve ma már 0,4kV-os) hálózat és a 230 voltos hálózat ugyanaz. Nem transzformátorral állítják elő a 400 V-ból a 230-at. A 230V a nulla és egy tetszőleges fázis között van. A 0,4kV bármelyik két fázis között mérhető, de fizikailag ugyanaz a hálózat.

Miért, mondott valami érdemlegeset ezzel kapcsolatban a kérdező?

Amúgy igazad van, de még azt sem tudja, hogy 1 vagy 3 fázis van hozzá bekötve?

Egy társasházba bemegy 3 fázis. Az egyes lakók ebből 1-t kapnak (általában). Ki ezt (az RST-ből, mert így különböztetik meg) ki azt...

Aki mind a 3-at megkapja, az tud 400 (380) V-ot mérni, aki csak egyet az csak 230 (2202)-at.

Kedves Kérdező!

Mivel ez az oldal alapvetően mindenki okulására jött létre, engedd meg hogy a privátra itt válaszoljak.

"Az hogy lehetséges, hogy két fázis között 400V a feszültség, miközben a 0 és a fázis között 230?"

Menjünk vissza az áram előállításáig. Van egy generátor, aminek a forgórészét gerjesztik a terheléstől függően, hogy ne változzon a terheléstől a feszültsége. Ez a forgórész gyakorlatilag egy forgó mágnes. Ez most nem pontos műszaki leírás, csak az elv kedvéért. Az állórésznek három tekercse van. A kör 360 fokból áll, ha felosztjuk a kör kerületét három egyenlő részre, akkor a megfelelő kerület-szakaszokhoz tartozó körcikk 120 fokos lesz. Vagyis a 360 fokot felfoghatjuk 3x120 foknak. Az állórész tekercsei egymáshoz képest 120 fokra vannak (kedves erőművi generátor-operátorok, és áramszolgáltató munkatársak, elméleti generátorról beszélünk még mindig :) ). Ha ebben az állórészben percenként 3000 fordulattal forgatjuk a forgórészt, ami ugye egy elektromágnes, akkor a mágneses erővonalak másodpercenként 50-szer fogják metszeni az állórész tekercseléseit. Meg is van már az 50 Hz.

Még mindig megvan a kör, a 3 db 120 fokos körcikkel. Próbálj elképzelni egy egyenlő oldalú háromszöget. Képzeld el a háromszög súlypontját, ahol a három szögfelező találkozik. A súlypont lesz a "0", az elektromos hálózatunk nulla pontja. A háromszög csúcsai a fázisok. A súlypontból a csúcsig menő szögfelezők hosszúsága megfelel egy fázis feszültségének, jelen esetben 230 voltnak. Két csúcspont távolsága, vagyis a háromszög oldala pedig megfelel a két fázis közötti feszültségnek, 400 voltnak.

Mindegyik fázis feszültsége másodpercenként 50-szer változik +230 és -230 volt között (effektív értékben, a csúcs kb. 325 volt). De ezek a változások a három fázison egymáshoz képest időben eltolva történnek. Az azonos feszültségértékek 6,67 millisecundum időre vannak egymástól az eltérő fázisokon.

Térjünk vissza a háromszöghöz: a talpán áll. A csúcsa van 325 voltnál, a súlypontja nulla voltnál. Ha képzeletben fejreállítod, meghúzhatod a -325 voltos vonalat is a lenti csúcsnál.

Ha ezt a képzeletbeli háromszöget elkezded forgatni a súlypontja körül az óramutató járásával ellentétes irányban (ez egyezményes irány, azért erre, mert csak, én sem tudom) akkor a három fázis pillanatnyi feszültsége épp annyi, ahol a háromszög csúcsa épp tart forgás közben.

Ha ezt felrajzolnád egy koordinátarendszerben, x tengely az idő, y a feszültség, akkor kapnál három, időben eltolt sinusgörbét.

Nagyon hosszú lett, de talán így már érthető. Azt hiszem ezután a kérdésed második felét már nem kell sem megválaszolnom, sem idéznem.