Mi a különbség a szakaszoló kapcsoló és a leválasztó kapcsoló között?

Talán az, hogy az egyik képes áram megszakítására, a másik nem.

Így a szövegkörnyezet nélkül nehéz kitalálni mire gondolt a szerző...

Kisfeszültség vagy 1000 V feletti?

Mit ismersz? Valami tankönyv?

MSZ 2364-537?

MSZ 1585?

Szakaszoló feladata: Terheletlen, árammentes állapotban lévő áramköröket nyisson / zárjon, szakaszokra bontson. A kapcsolható áram kisebb mint 10A. (max. a névleges áramerősség 1%-a.)

Üresen járó transzformátorok, terheletlen szabad vezetékek és kábelek ki/be kapcsolása.

Általában javítás, karbantartás, ellenőrzés során használjuk őket. (R=végtelen)

Leválasztó kapcsoló: Nagyobb áramok ki/be kapcsolása. A névleges terhelésnél nagyobb áramot is el kell viseljen. Akár 50-100%-al is túlterhelhető. Nem zárlati áramok kapcsolására használjuk, viszont a zárlatra való véletlen rákapcsolást ki kell bírnia károsodás nélkül, amíg a megszakító működésbe nem lép.

Na...

Megnézném én azt a 20 kV-os szakaszolót, amelyikkel 8 A-t kiszakaszolnak. Valamint azt is, amelyikkel a legkisebbnél nagyobb üresen járó transzformátort vagy valamivel hosszabb kábelt mint fél kilométer kiszakaszolnak. :)

Az 1%-ot meg szerintem elnézted, mert olyan van leírva, hogy ha van párhuzamos áramút, akkor a szakaszolót lehet nyitni-zárni, ha az érintkezők között feszültségkülönbség a névleges 1-2%-a; de nagy/középfeszültségű transzformátor középfeszültségű szakaszolójától eltekintve felőlem lehet a névleges áram fél százaléka is egy kritérium. Amúgy a gyakorlatban úgy szól a szabály, hogy üresen járó transzformátort max 250 kVA-est szabad kapcsolni, kábelt meg 10 kV-on 1 km-t, 20 kV-on 500m-t.

Egyébként nem csak az R=végtelen a lényeg, hanem a látható bontottság és a lökőfeszültséggel szembeni védelem olyan szempontból, hogy az egyik póluson megjelenő impulzus nem tud átcsapni a másikra, hanem a földelt részekre üt.

No de én feltételeztem a kérdés szövegezéséből, hogy a szakaszoló fogalmával már tisztában van a kérdező, ha bonyolultabbra kérdez rá.

Mondjuk nem véletlenül feszegettem a feszültségszintet, mert 1000 V felett:

A szakaszolókapcsoló az egy divatból kiment kifejezés, manapság ugyanarra a funkciót ellátó készülékre (terhelőáramot ki/be kapcsol, zárlati áramot bekapcsol és nyitott állapotban leválaszt) a terhelésszakaszoló kifejezést használják. Ez középfeszültségű kifejezés. Ez amúgy inkább belsőtéri kifejezés, hiszen az oszlop tetején máshogy hívják.

A leválasztó kapcsoló is divatból kiment kifejezés, de az azért, mert a rendszer, amiben alkalmazták, nem vált be, az pedig az volt, hogy az egyszerűsített alállomásban (T) nincsen transzformátor megszakító, hanem egy zárlatképző szakaszoló van, ami transzformátorhiba esetén bekapcsol, a távvezeték két végén levő megszakítók kikapcsolnak, a leválasztó kapcsoló gyorsan kikapcsolja a transzformátort, a megszakítók visszakapcsolnak, a transzformátor fogyasztói körzete meg átesik a tartalékra. Ez tehát dehogy tudott nagyobb áramot kikapcsolni, ez kimondottan feszültségeltűnés után tudott működni, és a szokásos szakaszolóhoz képest a hajtása volt gyors. Az üresen járó transzformátort be tudta kapcsolni, illetve nyilván a zárlatra kapcsolást is bírta. Hívták leválasztó szakaszolónak is, ami ugye dupla kifejezés, hiszen a szakaszoló leválaszt, ha nem tudjuk, ezt miért hívták annak. Ez nagyfeszültségű kifejezés.

Másik leválasztó kapcsoló az, ami a középfeszültségű elágazásos vezeték leágazásában van, és ha arrafelé megy a zárlati áram, akkor holtidőben leválasztja a leágazást. Ezek tudnak üzemi áramokat kapcsolni, mert "hétköznap" arra használják őket. Néha hívják szünetkapcsolónak is, automata leválasztó kapcsolónak is.

400 volton a leválasztó inkább a készülék előtt közvetlenül van beiktatva, hogy probléma esetén ki lehessen iktatni.

A szakaszoló pedig a hálózat nagyobb részét, berendezések csoportjait érintheti.

-heti.

Azért kérdeztem tőle, hogy:

"Mit ismersz? Valami tankönyv?

MSZ 2364-537?

MSZ 1585?"

...mert ezeket a fogalmakat különféle források elég rugalmasan kezelik. Például a BME 2006-os kisfeszültségű készülékes jegyzetében szakaszolókapcsolónál illusztrációnak a Schneider INS típus van, amit a Schneider a honlapján szakaszolókapcsolónak hív (de csak a 100 A-eset meg kapcsolós leválasztónak!), de a villanyszerelési zsebkönyvében meg terheléskapcsolónak. És természetesen mindkettőben olvasható az, hogy leválasztásra alkalmas.

"Sztrogoff nevű felhasználó válasza:

-heti."

Elnézést, a kérdezőnek írtam.

"...mert ezeket a fogalmakat különféle források elég rugalmasan kezelik."

Te is tedd azt.