Milyen könyvet ajánlotok a digitális technika I. tantárgyhoz egy mérnökinformatikusnak?

Mert nem ajánlanak jegyzetet már manapság? Vagymifene?

Egyébiránt ott van a "Biblia":

Ulrich Tietze - Christoph Schenk -

Analóg és digitális áramkörök

"A Tietze-Schenk könyvnek semmi köze digitális technikához, az a fizikai működéssel foglalkozik, nem a logikaival."

Ismered te ezt könyvet?

Kíváncsiságból lekaptam a polcról. Nekem az 5. kiadás van meg.

Néhány dolog a tartalomból:

9. Logikai alapkapcsolások

9.2 Logikai függvények előállítása

9.2.1 Karnough Diagram.

.

.

9.6 Kombinációs logikai hálózatok

.

9.6.2 Demultiplexerek

9.6.3 Multiplexerek

10 Szekvenciális hálózatok

ésatöbbi ésatöbbi.

Valóban van pár oldalnyi bevezető, hogy az olvasó értse, miről is szólnak az utánakövetkező részek, de a kérdés arra vonatkozott, hogy mit olvasson, aki külön tárgyként tanulja, és még azon felül is érdeklődik. Vagy te már azt sem érted, hogy a digitális technika miért nem csak pár oldal bevezetőszövegből áll?

Lekaptam az Arató könyvet a mappából, ahová elmentettem.

Néhány dolog a tartalomból:

Logikai feladat, rendszer, hálózat fogalmai, és tipológiája. Célokat tisztázó bevezető. Logikai érték fogalma, logikai műveletek definíciói. Boole algebra. Boole függvények és megadási módjaik, a kétváltozós Boole függvények táblázata, kapcsolata, funkcionális teljessége, kanonikus alakja; az elvi logikai rajz. Kombinációs hálózatok tervezése, Karnaugh-tábla, a Quine-McCluskey algoritmus, többkimenetű hálózatok minimalizálása. Többszintű hálózatok tervezése és egyszerűsítése, diszjunkt dekompozíció. Statikus, dinamikus és funkcionális hazárdok és kiküszöbölésük. Funkcinális egységek, kombinációs hálózatok megvalósítása funkcionális egységekkel. Szimmetrikus függvények és speciális egyszerűsítési eljárásuk.

Sorrendi hálózatok működése, visszacsatolás, aszinkron és szinkron közötti különbségek, Mealy és Moore modellek közötti különbségek. Leíró eszközök: állapottábla és állapotgráf. Flip-flopok működésének definíciója, és megvalósításuk. Aszinkron és szinkron hálózat tervezése Mealy és Moore modell szerint. Kritikus versenyhelyzet, lényeges hazárd. Állapotösszevonás. Állapotkódolás: szomszédos kódolás, instabil állapotok módosítása, átvezető állapotok felvétele, önfüggő szekunder változócsoportok szerinti kódolás, állapotkódolás megkülönbözető partíciók alapján, bemeneti és szekunder változások hatása. Dekompozíció. Megvalósítás ROM és PLA elemekkel.

300 oldalnál járunk, és még itt jön egy száz oldalas fejezet vezérlőegységekről, amit nem is részletezek.

És ez csak az, ami a könyvben szerepel, ezenkívül ott vannak a gyakorlati dolgok, mint számábrázolások, kódolástípusok és áramköreik, fejlettebb aritmetikai (ripple carry, carry-lookahead, carry select stb.) és egyéb funkcionális áramkörök, hardverleíró nyelvek.

Ehhez képest a Tietze-Schenk könyv leírja, hogy mit jelent a logikai függvény, hogyan kell Karnaugh-táblákat rajzolni legfeljebb négy bemenetre, egy kimenetre, determinált esetben és ennyi. Nem érzed, hogy pöppet messze van ez attól, hogy meg tudjunk építeni valami használhatót, mondjuk egy mikroprocesszort?

Elnézést de én ezt arra írtam, hogy "...semmi köze digitális technikához."

Mert ez így ebben a formában nem igaz - szerintem. Az általad írt szakirodalom nem rossz, sőt nagyon ó. Én is ismerem. Egyébként hasonló jó akár a Zsom Gyula által írt Digitális Technika is, ha jól emlékszem ez anno Kandó jegyezet volt és kötetnyi volt, sok gyakorlati példával.