A modern autóknál a számítógép start gomb megnyomásakor, honnan tudja hogy meddig kell működnie az önindítónak?

Rém egyszerű, az önindító egy bizonyos (motor típustól függő) fordulatszámra képes, ezt a fordulatszámot tudja mérni az elektronika (több módon is lehet fordulatszámot mérni, szintén motor felépítéstől függően), a korszerű motorok esetén az elektronika igen kis elfordulást tud mérni, még egy körülfordulás se kell, hogy meg tudja mérni a fordulatszámot. Elindul az öninditó, ezzel elér egy ún. indítózási fordulatszámot (crank speed a legtöbb esetben), majd amikor a motor ténylegesen beindul akkor ez a fordulatszám megugrik és elér egy második fordulatszám tartományt (általában ez a crank termination speed) és innen tudja az elektronika, hogy a motor beindult és az indítózási folyamatot abba kell hagyni.

Egy konkrét motornál megadják az adatlapban, hogy az önindító 100-120 1/perc fordulatszmára képes. Az elektronika elindítja az önindítót ellenőrzi, hogy elérte-e a 100-120 1/perc fordulatszámot (fontos, hogy itt "elvi fordulatszámról beszélünk", mert nem kell 100-at fordulnia, hogy lássuk, hogy forog, egy fordulat tört része alatt már tudjuk mérni a fordulatszámot). Ekkor az elektronika nyugtázza, hogy az önindító jó, majd amikor eléri pl. a 300 1/perc fordulatszámot (ez már egy olyan fordulatszám amit az önindító nem képes elérni, mert az csak 100-120-ra képes) akkor már tudjuk, hogy már nem az öninditó forgatja a motort, hanem a motor gyorsabban akar forogni és a motor forgatja az önindítót és akkor abba hagyja az elektronika az indítózást.

Egy korszerű fordulatszám érzékelővel ellátott motor esetén még negyed fordulat sem kell, hogy tudjuk a fordualtszámot (ami motort most teszteltünk ott az érzékelő 1/140-ed fordulatot tudott érzékelni, kb. 4 érzékelésből megvan a pontos fordulatszám /ha legalább 100 1/perc fordulattal forog/, azaz 1/35-öd fordulat megtétele után tudjuk, hogy hogyan forog a motor). Ez az érzékelés teljesen elegendő.

És nem is kell hozzá túl bonyolult elektronika ami ezt el tudja végezni.

Nem kell hozzá semmi számitógép vagy elektronika, az öninditó a mechanikai felépitése miatt pont a kellő ideig forgatja a motort, majd pont a kellő időben megszakitja az áramot.

[link]

Ráindításgátlóra mindenképp szükség van, mert ha az ember ujja megremeg és ismét megnyomná a gombot, a már járó motorra (vagy később véletlenül bármikor), azt ki kell védeni.

Klasszikus esetben a gyújtáskulcs mechanikus konstrukciója is véd ez ellen.

#4, persze, megszakítja, aztán utána rögtön újra rá is adja, ettől lesz az a szép fertelmes kerregő hangja. AZért egy mai canbusos autót ne hasonlítgassunk már egy faékegyszerű zsigulihoz.

Kérdező: akár a főtengely fordulatszámából, akár az önindító áramfelvételéből / akku feszültségéből. Ha már volt legalább egy-két sikeres munkaütem, akkor az önindító áramfelvétele drasztikusan lecsökken, vagy akár dinamóként működne, a lényeg, hogy az akkufeszültség visszaáll az indítás alatti 10-11 voltról 12 volt fölé. De sokkal egyszerűbb a főtengely szögsebességváltozást figyelni. Ezzel detektálja az égéskimaradást is, ugyanolyan egyszerű detektálni az első két-három sikeres munkaütemet, utána ki lehet kapcsolni az önindítót.

Auto start-stop rendszerű autóknál tényleg csak annyit hallasz, hogy csak megpöccinti a motort maximum egy főtengelyfordulatnyira, és már jár is a motor.

Gőzöm sincs, az enyémben nincs önindító. Csak bekapcsolom az autót és ha kell akkor jár a motor.

Prius.

"tisztán elektromos üzemmódban a meghajtást is szolgáltatja 40 km/h sebességig "

120-nál is megy villanyról ...