A régi képeim miért jobbak mint a mostaniak?

A régi képeid egy fényképezőgéppel csináltad.

A mostaniakat meg telefonnal.

Közel azonos (filmes) hatást el lehet érni digitális képen is, le kell tölteni a szűrőket pl. rawTherapee programhoz.

Egyébként a történet egyszerű:

régen nem volt tömegcikk és tömeg hobbi a fotózás, ha valaki egy kis automata kompakt gépet meg tudott engedni magának, az már jó volt. Ezáltal a képek értéke is nagyobb volt (sokba került elrontani egy-egy fotót, oda kellett figyelni). Utólag visszanézve elmerengsz rajta, hogy akkor és ott mi is történt hogy volt, erre ma már "nincs idő". Lősz egy képet bedobod egy elektronikus mappába, aztán vagy kinyomtatod vagy megy a süllyesztőbe idővel.

De: ha kinyomtatod ma, lehet hogy 8-9 év múlva már-már nosztalgiával veszed elő, és megint csak merengsz rajta egy darabig.

Harmadik, a pixelesedés miatt a képek rajza nem olyan mint egy analógé.

A film nagyobb fényerősséghatárok között is jól dolgozott. Egy árnyékos oldali arc még nem sötét, és mögötte a napsütötte kék ég még kék, nem pedig fehér.

Azokat a filmes korszakbeli képeket 9x14 cm-es törpe méretben nézted, ezeket meg képernyőnyi méretben. Minél nagyobb a kép, annál kevésbé tűnik (ugyanaz) életerősnek, kontrasztosnak. Hát ez digitálison a hátsó kijelző és a képernyőn látott kép összehasonlításával jól megmutatkozik, de a 9x14 cm-es papírkép és a méteres oldalhosszúságú papírkép között is látszik.

Milyen film és milyen digitális gép? Például a Kodak Gold nagyon élénk színeket adott, a digitálison meg esetleg jpg-nél a paraméterek nincsenek jól beállítva, stb.