HOGYAN KELL HASZNÁLNI? Modell: NS-086U-REC (Made in China) Ez egy rádió, mely SD kártyáról és pendrájvról mp3 formátumot is tud lejátszani.

Nem nyert.

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által 2015-ben kiadott helyesírási szabályzat szerint a jövevényszóvá vált idegen eredetű szavakat mindig magyarosan kell írni. Mikroszkóp, televízió, fájl, menedzser, és mára már ilyen a pendrájv is.

Pontos idézet pár sorral alább

Kérdezőnek:

érdezőnek: nem egy agysebéset, gondolom play, stop, prev, next, vol+, vol-, source gomb van rajta, ha ezeknek a jelentése nincs meg, akkor nem nagyon lehet távolról elmagyarázni.

Előzőnek:

Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása

202. Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak, és vesznek át egymástól közszavakat is, tulajdonneveket is.

a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak, azaz olyannyira meghonosodhatnak, hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk.

Az olyan szavakat, amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló, idegen szavakként tartjuk számon. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett, általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik, eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. Az idegen szavakat tehát attól függően írjuk már magyaros vagy még idegen írásmód szerint, hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján.

b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük, szemben azokkal az idegen nevekkel, amelyeknek más nyelvekből való származását még világosan felismerjük.

A tulajdonneveknek azonosító, egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik, hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül, eredeti formájukban használjuk, még akkor is, ha közkeletűek. Csak kisebb részüknek van magyar alakja.

c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel, lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók.

A magyaros írásmód szerinti írás

A közszavak írása

203. A latin betűs írású nyelvekből átvett, közkeletűvé vált köznyelvi és szaknyelvi idegen szavakat általában magyarosan írjuk, azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük, például: antracén, digitális, diktafon, dzsúsz, fájl, hisztamin, izotóp, kapucsínó, karbamid, kóla, kombájn, lézer, magnetofon, menedzser, mikroszkopikus, szelektív, televízió. Előfordul, hogy az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződik az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egy-egy eleme, például: bonbon, futball, millió.

204. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch, x vagy q betű van, a következőképpen járunk el.

A ch-t, ha [h]-nak ejtjük, megtartjuk, például: jacht, mechanika, mechanikus, monarchia, pech, technika, technikus.

A [ksz]-nek ejtett x-et általában meghagyjuk, például: expressz, fix, oxigén, szexuális, taxi, textil, s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. A [gz] ejtésű x-et többnyire átírjuk, például: egzakt, egzotikus, egzisztencia, s csak néha tartjuk meg: exegézis, exogámia, hexameter stb. [Vö. 209.]

Az eredeti qu betűegyüttes helyett közszavakban kv betűkapcsolatot írunk, például: akvárium, antikvárium, kvartett, kvint.