33 évesen mit kellene tudnom már felmutatni ahhoz, hogy ha mondjuk magamról mesélek az embereknek ne az járjon a fejében, hogy mit csinált ez eddig?

-Normális szociális élet a korodnak megfelelően. Azaz van pár olyan barátod, akiket bármikor felhívhatsz és azonnal jönnek akármi van.

-Kicsit kiélted magad. Azaz már vonz a folyamatos csajozás/pasizás.

-Volt már legalább 1db 1 éves kapcsolatod. Ha meg jelenleg nincs párod, azért nincs mert te nem akarod, nem mert lehetőséged nincs olyanra akivel szívesen együtt lennél.

-Már régóta külön élsz a szüleidtől.

-Ebben a korban már egyetem után is legalább 10 éve dolgozol így már van legalább 1db nagyobb értékű dolgod, ami nem megörököltél vagy kaptál. Ami lehet lakás, autó stb...

-Normális munkád van. Már nagy fizetéssel, mert régóta a szakmában vagy, de még mindig van fejlődési lehetőséged benne.

Nekem elsőre nagyából ennyi jut eszembe.

Van értelme a kérdésnek?

Azt tudsz felmutatni amit fel tudsz mutatni. Most mondhatjuk, hogy legyen házad, autód, életed, 3 kiscicád és matchbox gxűjteményed, ha nincs akkor majd gyorsan átírod a történelmet?

00:34-essel értek egyet. Azt kell elérni erre a korra, hogy megtaláld a magad boldogságát és ne mások véleménye határozza meg az életed.

Szerintem ezt a kérdést úgy kéne megközelíteni, hogy a saját szemszögedből, abból, hogy te magad mire vagy képes, és mit tudtál ebből kihozni. Én pl sosem voltam jóeszű, szorgalmas sem igazán, így átlag hármas voltam, érettségim sem lett fényes, így OKJ - ra mentem, vendéglátósként dolgoztam. Végülis szerettem, de jelenleg itthon vagyok a másfél éves kisfiammal, előtte férjhez mentem, jelenleg albérletben élünk. Van egy hiteles középkategóriás autónk. Tervezem tanulni még valamit, mert kisgyerek mellett biztos nem csinálnám azt, amit előtte ( heti hét nap munka, sokszor ketten voltunk kolléganőm él - felszolgáló egy cukrászdában /kávézóban, napi 10-12 óra)

Még nem tudom mit tanuljak, hamarosan döntenem kell, míg az ovi el nem kezdődik, valószínűleg OKJ lesz, egyetem már nem jöhet szóba, hiszen se szorgalmam, se eszem hozzá, plusz gyerek mellett hát nem tudom, szerintem nem lennék képes rá. Érdekel a kozmetika, a műkörömépítés, valami ilyesmi. Tehát nem azt nézem, hogy a korombeliek (31 vagyok) mit ért el, hanem azt, az adott egyén mire képes. Van olyan volt osztálytársam, aki fogorvos lett, utazik össze - vissza a világban, és bizony van, hogy egyedül, de van, amikor egy - két haverjával. Ő pl nem tud osztozni senkivel egy gyönyörű tájban, vagy egzotikus túrában, ételben, vagy csak egy családi kirándulásban kb semmiben sem.de pl egyedülálló gyerek sincs még. Szüleivel lakik. Én érettségi után már egyedül éltem, egyedül tartottam el magam.

Mindenkinek más az értékrendje, mások a képességei, céljai, nem szabad magadat másokhoz hasonlítani.

5: Ezekben vannak irreális "elvárások". Semmi baj nincs kevesebb munkával és szülőkkel lakni sem. Én sok okból maradtam anyummal, nekem van nagyobb területem, és párom költözött be hozzánk. Mindenkinek egyedi életútja van.

Bár nagyon régi téma.