Hol állsz az életben?

32

Szakmailag kezdem utolérni magam, ahhoz képest, amit el tudtam volna képzelni 16 évesen. Alapvetően jó úton vagyok. Így anyagilag is dolgozom le a lemaradást, amit összeszedtem az elbénázott egyetemi évek alatt. Bár tény, hogy a vírus és a kormány korábbi intézkedései betették a kaput rendesen.

Magénéletet tekintve teljes kudarc. De már rég átértékeltem a céljaimat a korábbiakhoz képest. A jelenlegi állapotról kellene valahogy elmozdulni és akkor tudnék ezen a területen is tenni valamit

Borzasztó frusztrálóan lassan tudok csak előre haladni.

26

Még hiányzik egy diploma, egy kicsit jobb állás és egy kicsit nagyobb ház.

25 éves vagyok, eddig úgy érzem, mindent megtettem, amit lehetett és nem panaszkodhatok a korosztályom átlagához mérten.

Van két diplomám, saját otthonom, van munkám, párom, nagyjából minden, amit szerettem volna. Kicsit bánom, hogy elsőre nem választottam jó szakot, ahogy azt is, hogy nem kezdtem el sportolni korábban, de ezek relatíve kicsi hibának számítanak.

Úgy ahogy jól. Ha azt nézem hogy tini korom óta gyereket szerettem volna, és arra vágytam a világon a legjobban mindig is, akkor a célom meg van. Két gyerkőcöm van, hálás vagyok azért hogy vannak. (Lombik) Szakmailag nem vagyok megelégedve magammal, próbálok fejlődni, tanulni hogy jobb legyek, de sgghülyének érzem magam még mindig. Annyi mindent nem tudok még és ez iszonyatosan zavar. Pedig akarom. Mintha a képességeimmel lennének gondok. :D de persze ezt senki nem szereti bevallani még magának se.

Közelebb vagyok a 30-hoz mint a 20-hoz.

Ego-halal kuszoben.

35