Mit tegyek, ha bejegesedett kis csicska vagyok az unokatesóm és a barátnői között?

Nem vagy lemaradva semmivel. Nekem pl. 18 évesen volt az első barátom (kb. két hónapig jártunk), a szüzességemet meg 20 évesen vesztettem el. És tudod, egyáltalán nem bántam meg a dolgot, mert olyannal feküdtem le, akivel jó volt a szex. És agyilag is érett voltam a dologhoz. Nem kell azért teperni, mert "jaj, az osztályban már csak én vagyok szűz". Ne a nyájjal vonulj. Engem is megszóltak, mert 15-16 évesen még nem pasiztam, nem feküdtem le senkivel és nem rúgtam be minden hétvégén. De nem éreztem, hogy attól lennék menő nagylány, hogy minden héten más fiúval vagyok együtt. Nem akartam olyan lenni, mint az osztálytársnőim többsége, akik hétfő reggle azt se tudták nagyon, hol vannak, és a szexen kívül semmi sem érdekelte őket.

Szóval, légy önmagad és próbáld meg elfogadni magad olyannak, amilyen vagy. Ne siettesd a felnőtté válást, meg a fiúzást. Az első csók meg többnyire nem egy nagy élmény, csak felfújják. Nincs benne semmi különleges.

Az ilyen "azok lesznek felnőtt korukra kapuzárási pánikban, akik tinédzserként nem csináltak semmi tinédzseres dolgot" dumát meg felejtsd el! Nem az a tinédzseres dolog, ha fűvel-fával lefekszel és másnap nem emlékszel rá, kinek az ágyában vagy és mi történt.

Keress olyan barátokat, akivel másról is tudsz beszélni, nemcsak a pasikról. Keress hasonló érdeklődésű embereket. A mai fiatalok úgyis olyan hamar fel akarnak nőni, pedig a gyerekkor és a tinédzserkor nagyon rövid. Túl hamar elröppen, ha pedig hülyeségeket csinálsz, lehet, hogy életed végéig szívsz vele.

Annak van kapuzárási pánikja, aki nem bírja az elköteleződést és ennek nincs köze a tini dolgokhoz.

Nincs veled semmi gond, a fiúk is ugyanilyeneken mennek keresztül, ugyanilyeneket éreznek csak azzal nehezítve, hogy elvárják tőlük a kezdeményezést is.

Nem vagy lemaradva semmiről. Nekem pl 25 éves koromig nem volt barátom, de aztán megismertem egy fiút és összes hazasodtunk pár évvel később. Aki meg 14 évesen is már pasizott, még mindig ott tart, hogy havonta váltogatja a pasikat. De olyan is van, aki 8.-ban jött össze a barátjával és még mindig együtt vannak.

Nem vagy lemaradva semmiről, az első jól írta, a magad útján kell járnod. :)

Nézd, én 24 éves koromig nem csókolóztam, nem volt senkim. A húgomnak 13 éves korai óta folyamatosan volt pasija, 2-3 havonta mindig új. Szóval akkora szarkupacnak éreztem magam, hogy el sem tudod képzelni.

Én most 28 vagyok, az első barátom lett a férjem. Van egy féléves kislányunk, a férjemnek biztos munkahelye, engem is várnak vissza a volt munkahelyemen mikor a pici 3 éves lesz :) Szóval olyan életem van, amiről álmodni sem mertem.

A húgom most 26 éves, született két gyereke 19 és 21 éves korában, szétmentek a gyerekek apjával, majd összejött egy másik férfival, akitől ismét született egy gyereke, de már vele sincsenek együtt. Albérletből albérletbe cipeli a 3 gyereket, pár havonta új pasi, aki mindig lelép...

Hiába volt rengeteg pasija fiatalon, semmi pénzért nem cserélnék vele.

4es vagyok, 14 évesen lefeküdtem egy interneten megismert emberrel, mert ugyanilyen idiótán gondolkodtam és én is menő akartam lenni, de ezután sem lettem se menő, se boldog. Mert nem ezen múlik egyik sem. Jól meg is bántam, mert gyökér döntés volt és veszélyes is.

És igen, aki felnőtt korára nem társfüggő, lelakott, kiélt hulladék, jobb eséllyel lesz boldog. Ez ilyen egyszerű.