Létezik olyan barátságban, szerelemben, hogy az ellentétek, a szokásaik akár idegesítőek is, mégis, bár nem tudja megindokolni miért, őszintén szereti a másikat?

Nem a szappanoperákra, könyvekre, sorozatokra, ilyesmire gondolok, hanem a valóságra, valódi érzelmekre. Persze, biztos kell legyen a másikban olyan tulajdonság, ami miatt szerethető, de mondjuk ez megvan minden második emberben, mégis érte menne világot hódítani, őt szereti meg, miközben van olyan, aki "sokkal jobb" nála.

Ismerősömmel volt témánk, de nem tartott sokáig ez a része, ezért szeretném itt megkérdezni, hátha van akinek nem kínai, amit írtam. :'D