Mit gondoltok azokról az emberekről, akik 1 év után sem bírnak egy online videóhívásba ÖNÁLLÓAN, segítség nélkül odatalálni és becsatlakozni?

Ez általában nem ész kérdése, hanem van bennük egy ellenállás. Mondjuk az 50 év körüli az kicsit fiatal ehhez, de nekem apukám már bőven túl van a 60-on, rendszeresen netezik, de csak bizonyos dolgokat tud megcsinálni a gépen. Ha arról esik szó, hogy bármi újat meg kellene tanulnia, masszívan ellenáll.

Például nem érti még mindig az internet és a számítógép közötti különbséget. Ha fent van a Youtubeon egy zene, nem érti, hogy hogyan törölhetik le, hiszen azt ő hallgatni szokta. Aztán ha letöltöm neki a gépre az adott zenét, fél, hogy majd azt is letörlik. :) Hiába magyarázom el neki a lehető leginkább lebutítva, ott úgy néz ki, mintha megértené, de legközelebbre már el is felejti.

De ő pl. egyáltalán nem hülye, rengeteg mindenhez profi szinten ért, főleg mechanikai dolgokhoz, de tényleg rengeteg mindenhez, és a mai napig csinálja is aktívan. Egyszerűen a számítógépes dolgokat úgy alapból utálja.

De ezt másnál is észrevettem, akár fiatalabbaknál is, hogy a belső ellenállás okoz ilyesmit. Pl. sokszor lányoknál, hogy nem hajlandóak otthon dolgokat megbarkácsolni, szerelni, de nem arra gondolok, hogy építsen ki egy vízvezetékrendszert, hanem pl. egy polc felfúrása. Mintha valamikor (akár külső, akár belső nyomásra) elkönyvelték volna, hogy ők ehhez hülyék, és ezért nem is akar hozzányúlni, akkor se, ha jelenleg nincs más, aki megcsinálja helyette. Ha valaki valami nem érdekel vagy nem mer hozzányúlni, akkor nehezen fogja önállósítani magát.

Ez engem is zavar, pedig akikkel én szoktam egy videokonferencián ülni azok tanult, értelmes emberek... de valamiért ez nem megy nekik.

Ezt egyébként én általánosságban megfigyeltem már, lehet valaki tök okos, tud olvasni és van szövegértése, de valamiért hogyha a bizonyos szöveg egy elektronikus eszköz kijelzőjén jelenik meg, akkor pánikba esnek és elfelejtenek az anyanyelvükön érteni. Pl. anyukám kitölt akármilyen furfangosan fogalmazott űrlapot, de ha egy programot akar használni akkor azonnal a segítségemet kéri, hogy a "Beállítások, Főmenü, X, Y, A, B" menüpontok közül melyik lehet vajon a beállítások??

Nekem az a gyanúm, hogy félnek hogy valamit "elrontanak". :D

Hát..ööö..nekem a minap meghúzták a kocsimat. Amikor a kárszakértő felhívott, hogy okostelefonnal online videóhívás formájában venné fel a kárt, majdnem sikítófrászt kaptam. (Számítógépről menne, mobilról még sose csináltam) Szóval mondtam, hogy nem, jöjjenek csak ki. Szinte láttam magam előtt, hogy húzza a p*fáját :-D

Meg is állapítottam magamban, hogy biztosan megértem a pusztulásra.

Ja, és 54 éves nő vagyok, utálom az okostelefont, nem is akarom már megtanulni használni alapdolgokon kívül. Biztosan menne, de nem érdekel. És nem csak engem nem érdekel, de az én korosztályomnak nagy általánosságban is ez a véleménye. Telefonálás, banki ügyek, sms, pár app, és ennyi. Majd a következő nemzedék, akiknek a köldökzsinórján már ott lógott a telefon, a wifi és a pin-kód.

Még az jutott az eszembe, hogy szegény öreganyám - már 10 éve nem él - a sima, vezetékes telefont se merte/tudta fölvenni, nem hogy hívást kezdeményezett volna róla. Apám - ő sem él már - a mobiltelefont (hagyományost) volt képtelen megszokni, anyám a bankkártyát se tudta használni, a mi generációnknak pedig az okostelefon/videóhívás és társai már a kihívás. Nem erre szocializálódtunk.

Több türelmet, fiatalok :-)

#6

Azért 2 kattintás a megfelelő helyre nem egyenlő azzal, mintha valaki egy hangszeren játszik amihez évek tanulása és tehetség, érzék is kell. Ez szó szerint 2 kattintás. Hívás felvétele vagy a linkre kattintva belépés a szobába, néha van megerősítés mielőtt belépsz, esetleg +1 hogy a hanghoz csatlakozz, tehát MAXIMUM 3 alkalommal kell rákattantani egy gombra vagy szövegre, ami mellé oda van írva hogy micsoda....