Ha egy idős ember, valakinek a fiát, az apja ellen akarja hangolni rendszeresen, akkor az öreg ember, miért negatív próbál lenni, miért nem nézz vissza a múltjába, mikor megkárosított embereket pénzügyileg?

Azt gondolom, hogy a bölcsesség eléréséhez olyan beállítottsagra is szükség van. Lelkiismeretre, gondolkodni tudásra, és igen, ha ezek megvannak, a több tapasztalat is több tanulságot, es több bölcsességet hoz.

Szomorú latni, a már 60-as 70-es éveiben járó, mégis még mindig ostoba embereket. Es valahol haragszom is rájuk, mert borítékolható, hogy a gondolkodási és megítélési restségükkel tehát megGONDOLatlanságukkal, sok bajt okoznak a környezetükben élőknek.

Es jó látni bölcs fiatalt, akinek bar kevés tapasztalata van, de abból a kevésből is szépen "dolgozik".

Vannak, akik érzik, hogy ki kell művelniük magukat, jók és belül is szépek akarnak lenni, nemesek, másokból abszolut hiányzik bármiféle igyekvés ezen, vagy igény sajat magukra.

Ez személyfüggő, nem is kultúrafüggő, ezzel szerintem születik, vagy nem születik vele az ember.

Egy ideig a nemes kűzd a nemnemes környezetben. Aztán rájön hogy nem tud masok alapbeállítódásan változtatni, feladja, és távozik, ha tud. Ha nem tud tábozni, akkor körbebástyázza magát szegény. De mi jobbat tudna tenni.