Lassan diplomazok, vege az egyetemnek. Oszinten nem varom?

Szerintem ezért kell ezen túllendülni és előre gondolkodni, hogy milyen módon lehet ebből kitörni

Ha más nem akkor külföldre menni pár évig jól megszedni magad, aztán abból már könnyebb, ha eleve nem vagy rákényszerülve, hogy dolgozz, szabadabban tudsz gondolkodni az ötleteken

És nem az állandó nyomás fog levinni

"eloadasok amikre nem kell bejarni, szabadido meg minden"

Ezek után jó hogy félsz. Naplopó, semmi felelősség életmódot feladni biztos nehéz.

Ez van, mikor azt hiszed, hogy baromira ráérsz és nem élsz a lehetőségeiddel. Azt a 3-5 évet ha kihasználtad volna, most örömmel lépnél a következő szintre. De úgy látom, te inkább csak emögé bújtál és ezzel halogattad a felelősségvállalást és a felnőtté válást. Nem te vagy az egyetlen, de attól még magadat vered át és magad alatt vágod a fát.

Én pl egyáltalán nem úgy élek, ahogy leírod, sokkal szabadabbnak érzem magam munka mellett, mint egyetem mellett (lehet azért, mert mondjuk amellett is dolgoztam és sakkoznom kellett az időmmel). Sokkal többet járkálunk el és szórakozunk a párommal, baráti körömmel, sokkal több dolgot megengedhetek magamnak pénzben és időben. Jól keresek és javarészt itthonról dolgozom rugalmas munkaidőben, de kezdetektől arra hajtottam, hogy ez így legyen és nem csak vakartam a seggem, hogy majd lesz valami és a papír önmagában megoldja ezt nekem.

Szóval egyáltalán nem törvényszerű annak történnie, amit leírsz, de ahhoz tervezni kellene és odatenni magad. Ezt nem lehet megspórolni, de minél tovább próbálod elkerülni, annál szarabb lesz. Azoknál már jobb helyzetben vagy, akik nem tanultak és gyárban húzzák az igát, de itt is érvényes, hogy ha előbbre hozod a szórakozást és a lazulást, attól még a teperés meg a kellemetlen rész nem tűnik el, csak időben hátrébb szorul...

Bocsi 6, de nincs igazad.

Nekem mindig azt tanítottak, hogy az egyetemi éveket ki kell használni, bulizni, szórakozni stb, mert utána már más a prioritás.

Az ismeőseim nagy része és én is így jártunk el, és valóban egyetem után már karriert építettünk, családot alapítottunk, stb szóval nem lett volna módunk felhőtlenül szórakozni már.

Én nem dolgoztam egyetem mellett, de a férjem a 2. Félévtől folyamatosan dolgozott, de mégis a szórakozás és a bulizás volt a prioritás, nem a gyakornoki munka.

Egyébként egyikünk sem döglik egy 9-5 irodai munkában, de azért az egyetem utáni első pár év arról szól, hogy te vagy a ranglétra legalján, akármilyen diplomád van és akármit is csináltál előtte.

Én pont ezért választottam olyan szakot ami nem monoton.

Én is utálom a monotonitást és nem is bírom. Azt szeretem egy munkahelyben, hogy úgy mész el reggel dolgozni oda, hogy munkakezdés előtt 10 perccel sem fogod tudni mi fog történni és mit fogsz csinálni, hova fogsz menni, kikkel fogsz találkozni.

Bocs 8, de nem érted a mondandóm lényegét. Az egyetem két dologra való. Arra, amit te mondasz és amiből kizárólagosan állt az egész a kérdezőnél és arra, amit én még emellett csináltam. Azért említettem meg csak azt, mert a többség valamiért arról feledkezik meg, a bulizás és a basznibele kiválóan megy mindenkinek.

Egyetem alatt szabad ember vagy, ahogy írtad. De ez nem azt jelenti, hogy csak élményeket szerzel, hanem azt is, hogy felfedezed magad és a lehetőségeidet, a kötelezőn túlmenően is tanulsz és próbálkozol és építesz olyan tudást, kapcsolatokat és miegymást, aminek hála később sem kell beszopódnod a mókuskerekes szar szürke életbe.

Csak szórakozásra nem lehet jövőt építeni. Lehet szórakozni, senki sem mondta, hogy nem. De ha te nem látod, hogy hosszú távon ennek meg lesz a böjtje, akkor várj még egy kicsit, nem muszáj hinni nekem, magadtól is megtapasztalod.