Gázul viselkedtem?

Most vagyok egyetemista és rengeteget dolgozok a jövőmért. 2 szakot végzek egyszerre és mellette még munkát is vállaltam. Nyáron felvettek egy nyári egyetem ösztöndíj programra, ahol ugyanúgy egyetemre kell járni minden nap, amire simán vevő vagyok. Azonban az ösztöndíjprogram nem úgy jött össze ahogyan terveztem. Nem szereztem eddig barátokat, mindenki mást hívnak ide oda, este szórakozni,de nekem kimaradtak ezek az élmények. Próbálom a maximumot kihozni magamból ismerkedés terén, és többen is mondták hogy kedves vagyok, de valahogy a társasággal nem találom meg a közös hangot és ez nagyon nyomaszt. Mellette kb heti 2szer ZH-t írunk az itt tanult tárgyakból ami miatt nagy nyomást érzek magamon. A 2.hét óta pánikrohamok jönnek rám, mert annyira elveszettnek érzem magam. Tegnap este is egy ilyen rohamok volt és nem voltam a legjobb passzban. A mai órán látta a tanár hogy magam alatt vagyok megkérdezte tőlem hogy nem inspirál ma a fonetika? Amire akaratlanul is rávágtam hogy nem. Nem akartam neki beszólni mert nem szokásom, csak kicsúszott a számon. Páros feladatok voltak és mondtam a páromnak hogy nincs ötletem mit mondjak ma nem vagyok a legjobb passzban. A tanárral is közöltem hogy nem a tárggyal van a bajom hanem személyes probléma és hazamentem de ekkor már majdnem a sírás jött rám. Amióta itt vagyok szorít a mellkasom, szorongok, amég otthon magyarban az esetek 90szazalekaban vidám és barátságos típus vagyok. Nem tudom mi lehet velem